A koronavírus okozta tőzsdepánik a forintárfolyamot sem kímélte, hétfőn ismét 338 forint fölé kúszott az euró ára, és egyelőre megjósolhatatlan, hogy az MNB keddi döntése, amely szerint változatlanul hagyja az alapkamatot, és a kamatfolyosót is, hogyan hat majd az árfolyam alakulására. Az viszont már biztos, hogy az év elején elszálló inflációban, és annak lakossági hatásaiban komoly szerepe volt a történelmi mélypontokra süllyedő forintárfolyamnak, mivel elsősorban az élelmiszerek drágulásán keresztül jelentősen hozzájárult a pénzromláshoz - írta a 24.hu.
Egy év alatt 50 százalékkal drágult a hazai előállítású élősertés
az afrikai sertéspestis kínai pusztítása miatt megugró világpiaci kereslet hatására. Csak Európából éves szinten 80 százalékkal több sertéshúst exportáltak Kínába. Ez a kontinensen is felhajtotta az élősertés árakat, ráadásul a magyar vágóhidak egy ideje már a német árakat tekintik irányadó felvásárlási árnak, ami a gyenge forint miatt hatványozottan érvényesül - mondta a lapnak Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke.
A fogyasztói áraknál eddig 22 (rövidkaraj), illetve 34 százalékos (sertéscomb) a drágulás a KSH adatai szerint. Mivel azonban számos hazai feldolgozó importhúsból dolgozik - Magyarország kétszer annyi húst dolgoz fel, mint amennyi élőállatot előállít -, még tart az önköltség-növekedés, beleértve a 10 százalék feletti béremelés mellett az energiahordozók drágulását is, beépülése a fogyasztói árakba. A húskészítménygyártókhoz még kicsit később ért el az alapanyagár-emelkedés, de már ők is elkezdték átadni azt a fogyasztóknak – máskülönben tönkremennének a cégek.
Az európai alapanyagáraknál további áremelkedés várható, így
a magasabb árszinttel Éder szerint még egy-két évig együtt kell élnünk.
A tej és tejtermékek drágulása is látványos volt az elmúlt évben: a nyerstej termelői átlagára 9 százalékkal nőtt, a kiviteli ára pedig 8 százalékkal - mondta a lapnak a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, Harcz Zoltán. A tejáfa csökkentése óta eltűntek a túl olcsó importtejek, de az importált feldolgozott termékek - joghurtok, sajtok, vajak - esetében már nagyon is érződik az árfolyamhatás. Elméletileg kedvezőbbé vált a belföldön előállított termékek piaci pozíciója - kár, hogy e termékek importjára eddig is a belföldi gyártókapacitás hiányában volt szükség. Ezek a kapacitások csak lassan épülnek újra, de folyamatosak az ágazati beruházások.
Ráadásul az árfolyamhatás miatt a belföldi gyártóknak is emelniük kellett a felvásárlási árakat, hogy a termelők ne nyerstejként exportálják a termékeket - ez az önköltség-emelkedés azonban meg kell, hogy jelenjen a fogyasztói árakban is.
A tejtermékeknél egy év alatt – feldolgozónként és termékenként eltérő mértékben – 5-10 százalékos gyártói áremelkedés volt,
de az egyéb költségek növekedése miatt ez csak részben fedezte a költségeket, és további áremelési szándékot vetít előre. Az árváltozás kiskereskedelmi lánconként eltérő mértékben jelentkezett.
A világon alapvetően továbbra sincs tejfelesleg, keresleti piac van. Európa nem tudja jelentősen növelni tejtermelését. Kína továbbra is kulcsszereplő importőr, tavaly mindent kipucolt az európai raktárakból, ami csak fellelhető volt. A nagy termelő Ausztráliában 8 százalékkal esett vissza a tejtermelés a bozóttüzek miatt. Fél-egy évig még biztosan nem lesz jelentős tejfelesleg, a következő egy évben további lassú drágulás várható a nyerstejnél és a tejtermékeknél – közölte a lappal Harcz Zoltán.