Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 4,0 százalékra emelkedett januárban, a tavaly decemberi 3,9 százalék után. Quittner Péter, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a szeszes italok, a dohányáruk, az üzemanyagok, valamint az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben.
A dohányáruk ára átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett, a jövedéki adóemelés hatására - tette hozzá. Az élelmiszerek ára 6,9 százalékkal nőtt a decemberi 5,9 százalékos drágulás után. A járműüzemanyagok 13,5 százalékkal kerültek többe, a decemberi 7,7 százalékos emelkedést követően.
A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt.
A Portfolio gazdasági hírportál által megkérdezett közgazdászok 4,4%-os inflációra számítottak. Ilyen magas, 4,7%-os inflációra egyetlen közgazdász sem számított. Az adat meglepetést lehet az MNB számára is, hiszen jelentősen kilépett a jegybank toleranciasávjából (a 3%-os inflációs cél körüli 1%-pontos sávból) is.
A Portfolio elemzése szerint a friss inflációs adat azt mutatja, hogy a belső árnyomás kifejezetten magas Magyarországon. A gyors béremelkedés, az erős belső kereslet és a forint árfolyamának mélyrepülése nagymértékben begyűrűzött az árakba, januárban hozzák meg a kereskedők az árazási döntéseket, és úgy látszik, hogy most igen komoly áremelésekről döntöttek.
Ebben a portl szerint kulcsszerepe volt annak, hogy a forint tartósan és folyamatosan gyengült, a kereskedők pedig az új üzleti tervekben már azzal számolnak, hogy a forint nem is fog visszaerősödni, az árfolyam hatását beépítették az árakba.