Nyitókép: Pixabay.com

Négymilliárdos "ajándék" miatt csökken az uniós támogatásunk mértéke

Infostart
2018. május 31. 11:36
A 2020 utáni magyar felzárkóztatási források Bizottság által javasolt 24 százalékos csökkentésében a fő tételt az a 4 milliárd eurós „ajándékcsekk” képezi, amit hazánk az előző többéves keretköltségvetés kitárgyalása során kapott az EU-tól és amiről Brüsszel most nem vett tudomást – tudta meg a BruxInfo uniós forrásból.

Egy nappal a 2020-at követő kohéziós politikáról szóló jogszabályi javaslat bemutatása után fény derült arra, miért hazánk lesz - a tervezet értelmében - az egyik tagállam, amelynek a legnagyobb mértékben csökkennének a felzárkóztatási forrásai a következő hét évben a jelenlegi, 2014 és 2020 közötti pénzügyi kerethez képest - írta a Bruxinfo.hu.

Az Európai Bizottság reálértéken a regionális politikai büdzsé 10 százalékos (9,9%) lefaragását javasolta, de Magyarország és néhány más tagállam (Észtország, Csehország, Litvánia és Málta) esetében 24 százalékos lenne a vágás, ami a legtöbb, amit egy ország veszteségként elkönyvelhet.

Egy, a portálnak nyilatkozó uniós forrás azt mondta, hogy nem is lenne olyan sok, mindössze 1,7 milliárd eurós a magyar „veszteség”, ha az Európai Bizottság figyelembe vette volna azt a

körülbelül 4 milliárd eurós „ajándékcsekket” (a forrás használta ezt a kifejezést), amit hazánk a legutóbbi keretköltségvetés kitárgyalása során uniós partnereitől kapott.

A 4 milliárdos csekk fele abból származott, hogy Magyarország és a három balti állam esetében annak idején másoknál 10 százalékponttal magasabb limitet szabott (a GDP 2,59 százalékát) az EU a felhasználható kohéziós forrásoknak. A komoenzációra azért volt szükség, mert az érvényes szabályok alapján a Bizottság túlságosan alacsony GDP-növekedési prognózisra alapozta a négy tagállam által igénybe vehető források mértékét.

Ezen a kedvezményen becslések szerint hazánk mintegy 2 milliárd eurót nyert.

A tárgyalások végjátékában aztán az EU további 2 milliárd euróval „édesítette meg” a magyar csomagot uniós források szerint egyfajta „ajándékként”, ami együttesen 4 milliárd eurónyi plusz forrást hozott a konyhára Brüsszel kiinduló javaslatához képest. Tehát nagyjából 23,6 milliárd euró helyett az akkori javaslat alapján – állítják az EU-nál – hazánk csak 19,6 milliárd euróra tarthatott volna igényt.

Mint megtudtuk, az Európai Bizottság most annyit tett, hogy az új allokációk meghatározásakor figyelmen kívül hagyta a 4 milliárdos „egyszeri” ajándékot, ami a kormányközi alkudozások eredményének volt betudható.