Francia Guyana partjainál még
az 1990-es években is több mint 50 ezer fészket raktak a teknősök szezononként. Mára számuk nem éri el a 200-at sem
– áll a Greenpeace Turtles Under Threat című jelentésében.
A világ vizei a 70-es évek óta folyamatosan melegszenek, 1993 óta a melegedés sebessége megkétszereződött. Emiatt a korallzátonyok, amelyek például a közönséges cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) számára fontos táplálékforrást jelentenek, kifehérednek és elpusztulnak, ennek következtében
a hüllők elveszítik táplálkozásuk alapjait.
A felmelegedés a tengeri áramlatokat is megváltoztatja az óceánokban, ami hatással van a tengeri teknősök vándorútjaira is.
A Greenpeace helyi kutatókkal közösen 2019-ben vizsgálta Francia Guyana kérgesteknős-populációját. Tíz nőstény vándorútját nyomon követve megállapították, hogy az állatok kétszer akkora távolságokat tesznek meg, mint tíz évvel korábban. Ez az erőkifejtés szintén hatással lehet a szaporodásukra: a tudósok szerint nagyon valószínű, hogy a kérgesteknősöknek ilyen óriási utazásokat követően kevesebb energiájuk marad a tojások létrehozására. Rodics Katalint, a Greenpeace Magyarország agrárkampány felelőse az InfoRádiónak megjegyezte: a tíz állatból az egyik már nem sokkal azt követően elpusztult, hogy felhelyezték rá az adóvevőt, ugyanis pár kilométer megtétele után belegabalyodott egy hatalmas halászhálóba és megfulladt, tetemét később egy közeli parton találták meg, ahová a víz kisodorta.
A fészekrakásnál is nagy befolyással bír a klíma felmelegedése, a kikelő utódok nemét ugyanis többek között az is meghatározza, milyen hőmérsékletű a homok, amelybe lerakták a tojásokat – hangsúlyozta a Greenpeace.
Minél melegebb a homok, annál valószínűbb, hogy nőstény kel ki a tojásból, ez a nemi arányokat tekintve egyenlőtlenségeket idéz elő, ami pedig egész populációkat veszélyeztethet. Azt már megállapították, hogy például a közönséges levesteknős (Chelonia mydas) egyik Ausztrália közelében élő populációjában egy hímre 116 nőstény jut.
A klímaváltozás és annak következményei mellett más tényezők is erőteljesen veszélyeztetik a teknősök túlélését.
Gyakran végzik halászhálókba akadva vagy fulladnak meg a műanyagszemétben.
A Greenpeace ezért egy tengerekre vonatkozó ENSZ-egyezmény létrehozását sürgeti, hogy az állatállomány, például az erősen veszélyeztetett tengeri teknősök újra erőre kaphassanak. Álláspontjuk szerint
védett területek hálózatát kellene létrehozni, legalább a tengerek 30 százalékát.
Ehhez az idei év pedig jó lehetőséget biztosít – jegyezte meg Rodics Katalin –, hiszen most lesz egy ENSZ közgyűlés, ahol erről is fognak tárgyalni a résztvevők. „Hogy egyáltalán dolgozzák ki azokat a kereteket, hogy hogyan lehet a nemzetközi vizeken védett területeket létrehozni, hogy az állatok vándorlása is biztosítva legyen” – tette hozzá. A szervezet szerint ezeken a területeken mindenféle aktivitást, beleértve a halászatot, meg kell tiltani.
Hétből hat tengeri teknősfajt már a súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorol a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN).