A Grigore Antipa Intézet klímakutatói szerint a Fekete-tenger vize az elmúlt nyolcvan évben húsz centimétert emelkedett, a folyamat a következő években komoly fenyegetést jelent a Duna-deltára és a fekete-tengeri partvidék bizonyos övezeteire - írta a maszol.ro. A delta jelentős része - a Szentgyörgyi ág és a Gura Portiței közötti rész - víz alá kerülhet az előrejelzések szerint, és veszély fenyegeti fekete-tengeri partvidék bizonyos övezeteit is.
A Duna-deltából több tucat hektárnyi földterületet máris elnyelt a tenger. A delta egyik halásztelepének menedzsere, Cristina Dan szerint az utóbbi években több olyan vihart is átvészeltek, amely nyomán a víz csaknem az első emeletig emelkedett, és csak hetek után húzódott vissza.
Az intézet kimutatásaival egybecsengenek az Amerikai Klimatológiai Központ statisztikái is. A kutatók úgy vélik, hogy a veszély a következő években Konstanca, Agigea, Eforie, 2 Mai és Vama Veche egyes szárazföldi területeire is kiterjedhet.
Könnyen megtörténhet, hogy ezek a partrészek 2050-re már nem léteznek.
Eltűnhet többek között az Eforie Sud és Eforie Nord közötti terület, ahol jelenleg több tucat szálloda, vendéglő, nyaraló van.
A portál szerint évek óta tapasztalható, hogy decemberben a Fekete-tenger vize eléri a tíz fokot is, noha legfeljebb négy fokosnak kellene lennie. Egyre több problémát okoz az erősödő hullámverés, a viharok idején a szokásosnál is magasabbra emelkedő vízszint, valamint az is, hogy a vízszint-emelkedés a tengererparti fövenyt is veszélyezteti. Ennek kivédésére egyrészt meg kellene erősíteni a tengerpart védelmét, másrészt ki kellene terjeszteni a partmenti övezetet.
A Fekete-tenger mellékén 2013-ban kezdték el megerősíteni a partokat Konstancánál, Mamaiánál és Eforie északi részén. A következő lépésben hasonló munkálatokat végeznek majd Periboina övezetében, a konstancai kaszinó térségében, Agigeán, Costinești-ben, Mangáliában és Dél-Eforiában. A következő három év során a tervek szerint megtripláznák ezeknél az üdülőknél a homokos tengerparti részeket.