Vádat emeltek bűnszervezet létrehozása, pénzmosás és korrupció miatt az Európai Parlament egyik alelnöke és három társa ellen Brüsszelben. Eva Kailit és három másik gyanúsítottat vizsgálati fogságba helyeztek, de egyiküket már elengedték.
A belga ügyészség szerint az Európai Parlament több döntéshozójának jelentős mennyiségű pénzt és értékes ajándékokat adtak át, hogy befolyásoljanak uniós politikai és gazdasági határozatokat.
"Nagyon úgy tűnik, hogy a parlament emberi jogi bizottságának tagjai voltak a katari befolyásszerzés célkeresztjében, hiszen volt például a labdarúgó-vb-rendezést elmarasztaló jelentés, ezért itt próbáltak enyhítést szerezni, itt találtak meg képviselőket, olaszt és görögöt" – ecsetelte Feledy Botond külpolitikai szakértő.
Több százezer euró készpénz is előkerült a házkutatások során – belga lapértesülések szerint –, ami szükséges is volt ahhoz, hogy az "immunitással" rendelkező EP-alelnököt elfogják; őt csak tetten érés esetén van joga a belga rendőrségnek őrizetbe venni.
"Az is valószínűnek látszik, hogy a parlamenti biztonsági szolgálat vagy az adminisztráció járt el az eset előkészítésében,
sok hónapot nyomozhattak az ügyben" – folyatta a szakértő.
Nem egyedi esetről van szó, történt már ilyen EP-képviselővel, hogy korrupciós ügybe keveredett; ahol politika van, ott a kenőpénz, illetve befolyásolási kísérlet is megjelenik – magyarázta.
"Az európai intézmények az úgynevezett transzparenciaregiszterrel próbálnak küzdeni, ez azt jelenti, hogy Brüsszelben bejegyzett, lobbitevékenységet folytató szervezeteknek nyilvánosságot kell adni a saját költségvetésüknek és céljaiknak. A fő probléma az, hogy szemben az Egyesült Államokkal, Brüsszelben, illetve az uniós intézményekben
semmilyen, a harmadik országok tevékenységét nyilvántartó regiszter nincs. Katar pedig ebbe a kategóriába tartozik.
De ha lenne is, a betarthatóság akkor is erősen kérdéses lenne" – részletezte Feledy Botond, hozzátéve, Brüsszel amúgy is Európa legnagyobb kémfővárosa.
Ez utóbbi kapcsán utalt rá, hogy kínai lehallgatóközpont is van az unióban, illetve a tagállamok egymást is lehallgatják, de képviselők "tejben-vajban fürösztése" is az eszköztár része.
Példaként említette Kovács Béla volt jobbikos EP-képviselő ügyét, aki Moszkvához volt "bekötve", később született is ezzel kapcsolatban magyar bírósági ítélet. "Látható, hogy Kína és Oroszország a két legnagyobb játékos, de akár héz számjegyű euróösszegekről is szó lehetett a katari ügyben" – mondta még; tehát befolyás- és információszerzésről volt szó.