- Budapesten 29 ezerrel kisebb lehet egy új Wekerle-garzon törlesztője, de van más kikötés is
- Példákon mutatja a szakértő, a Wekerle Pluszhoz milyen törlesztő, milyen segítség jöhet
- Mennyit kell keresni a lehető legnagyobb Wekerle Plusz igényléséhez? – a szakértő válaszol
- Három lábon fog állni a Wekerle Plusz energetikai felújítási program – itt vannak a részletek
A Wekerle Plusz program nem kizárólag lakásvásárlási vagy építési hitelprogram, hanem kiegészült olyan újabb elemekkel, mint a lakástakarékpénztári konstrukció állami támogatásának visszavezetése, vagy egy átfogó energetikai felújítási program.
Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint utóbbi kettő azért lehet érdekes – a lakástakarék-pénztári rendszer főként az első lakásvásárlóknak –, mert 2018-ban megszűnt a lakáscélú megtakarítások állami támogatása. Ez a következő évben újraindul. Balogh László kiemelte: az első öt évben 10 százalékos, a hatodiktól a tizedik évig pedig 20 százalékos támogatást kaphatnak azok, akik lakáscélra tesznek félre, ami segíthet az önerő megteremtésében.
Az energetikai felújítási program pedig a családi házakban, ikerházakban és sorházas családi házakban élők mellett most már a társasházakban élők számára is elég nagy összegű segítséget nyújthat a felújításokhoz. Lakásonként ugyanis 200 ezer forint önerő megfizetése mellett akár 5 millió forintos támogatási keretet kaphatnak a felújításra pályázó lakóközösségek.
„Fontos, hogy itt lakóközösségenként lehet benyújtani a pályázatot, és ez azt is jelenti, hogy
egy 20 lakásos társasház akár 100 millió forintos támogatási keretből is gazdálkodhat a felújítás során. Ez már egy olyan összeg, amiből nagyon komoly energetikai beruházásokat lehet finanszírozni.
Az energetikai felújítás során egy fő szempont van, függetlenül attól, hogy valaki családi házas korszerűsítésben vagy társasházi épületek korszerűsítésében gondolkodik: az, hogy legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni a felújítás során” – hangsúlyozta a szakértő.
Ez sok elemből tevődhet össze, és itt személyre szabottá is lehet tenni ezt a felújítási programot, hiszen vannak bizonyos tevékenységek, amelyek elszámolhatóak a kamattámogatott hitel, illetve a visszatérítendő támogatás érdekében.
Ezek közé tartozik például a szigetelés, a nyílászárócsere. De ide tartozhat a fűtési rendszerek korszerűsítése, a használati melegvízrendszerek kiépítése, vagy ezeknek az energiahatékony korszerűsítése – sorolta Balogh László.
Fontos, hogy a fosszilis energiahordozókra vonatkozó költségek nem számolhatók el, ennek hátterében az áll, hogy az Európai Unió támogatja ezt a projektet, és az európai uniós támogatásokban már csak megújuló energiaforrásokat vagy korszerűsítéseket támogatnak. Tehát
például gázkazáncserére, cirkócserére, vagy ennek a kiépítésére nem lehet költséget elszámolni.
Mint mondta, a választható elemek közül a lakóközösségek vagy a családi házas felújításban gondolkodók tetszőlegesen tudják kiválasztani, hogy mely legégetőbb problémákra használják fel a Wekerle Plusz energiahatékonysági támogatást.
A felújítás előtti és a felújítás utáni energiatanúsítvány fogja eldönteni, hogy sikerült-e megvalósítani a 30 százalékos energetikai megtakarítást. Egy erre vonatkozó kérdésre a szakértő elmondta: az energetikai felújítás rengeteg embert érinthet, mivel a magyarországi lakások energetikai besorolása a KSH becslése alapján igencsak elmarad a kívánt szinttől.
Több mint 2 millió lakás tartozik a 4,5 millióból a két legrosszabb energetikai besorolásba. Ezeknek az energiafogyasztása kiemelkedően magas.
„Tehát, aki véghezvisz egy ilyen energetikai felújítást állami támogatással, több hasznát is élvezheti ennek a beruházásnak. Az egyik az, hogy csökken az energiafogyasztás, ami kisebb rezsiszámlával jár együtt, sőt a társasházi lakások esetében a közös helyiségek energetikai megtakarítása még a közös költségeket is csökkenteni tudja. Az energetikai megtakarítással együtt járó beruházások arra is megoldást jelenthetnek, hogy az elmúlt időszakban jelentősen nőttek az ingatlanárak, és az olcsóbbnak számító felújítandó ingatlanok árszintje arányaiban jobban emelkedett, mint a felújított lakásoké, és a kettő közötti árolló folyamatosan zárult” – mondta.
Az energetikai felújításra adott állami támogatás azt a problémát is megoldhatja, hogy nagyon sok lakásvásárló – legyen szó első lakásról, vagy egy család nagyobb ingatlanba költözéséről – inkább olcsóbb, felújtandó ingatlant vásárolt, de ezt követően már nem nagyon maradt erőforrás a szükséges korszerűsítésekre. Az energetikai felújítás ezért egy életpályamodell is lehet – fogalmazott Balogh László.
A cikk Pintér Dániel interjúja alapján készült.