Sulyok Tamás aláhúzta: Magyarországon az elnök jogállását az alaptörvény határozza meg.
"Nincs okom a lemondásra,
és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra" - jelentette ki az államfő.
A köztársasági elnök esetében az alkotmánymódosítási javaslat "csupán egy mondattal +intézi el+ a hivatalból való eltávolítás kérdését", s mivel a szöveg a "jelenlegi köztársasági elnökre", nem pedig általában az elnöki tisztségre vonatkozik, nem értelmezhető másként, mint "egy konkrét személyre szabott jogszabályként, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni" - vélekedett Sulyok Tamás.
Az új alaptörvényről indítandó társadalmi egyeztetésre vonatkozó kérdésre Sulyok Tamás elmondta: látható, hogy "széleskörű és határozott társadalmi igény mutatkozik például az elnöki tisztség politikai átértelmezésére". "Ez lehetséges, akárcsak egy új alkotmány megalkotása is", nem szabad viszont "szem elől téveszteni az alapvető európai értékeket és a jogállamiság pilléreit" - húzta alá.
Az állanfő lemondása miatti vita akkor lángolt fel ismét, sőt, terelődött át személyes üggyé, amikor Áder János korábban „alkotmányos puccsnak” és „közjogi szőnyegbombázásnak” nevezte a Sulyok Tamás államfő és más közjogi méltóságok tervezett leváltását.
A volt köztársasági elnök a kormányfő „közpénz-kilapátolásra” vonatkozó vádjai miatt bizonyítékokat vagy bocsánatkérést követelt Magyar Pétertől, július 6-i határidővel.