A kutatóközpontok nem szűntek meg, csak új helyre kerültek – mondta korábban az InfoRádióban Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója. „A HUN-REN világos vízió mentén működik. A magyar kutatások nemzetközi láthatóságának növelése, a tehetségmegtartás, valamint a tudományos eredmények társadalmi és gazdasági hasznosítása kiemelten fontos” – fogalmazott.
Az ELTE rektora, Darázs Lénárd már akkor jelezte, hogy az egyetemnek milyen feltételei vannak.
„Konjunktív feltételrendszert fogalmazott meg az ELTE, amelynek keretei között át tudja venni ezt a négy kutatóintézetet. Ezek a feltételek folyamatosan teljesülnek. Az egyik volt, hogy a HUN-REN irányító testület pozitívan döntsön erről a kérdésről, feltétel volt az, hogy a kormányzat részéről egy kormányhatározat szülessen arról, amely biztosítja az egyetem számára a hosszabb távú finanszírozás bizonyosságát. Az egyetem részéről is ez egy kezdeményezés egyelőre. Kell hogy szülessen egy olyan szenátusi döntés, amely az ELTE szervezetén belül is létrehozza ezeket a szervezeti egységeket, és hát magáról a konstrukcióról is véleményt nyilvánít.”
Ezek a feltételek teljesültek, a Magyar Tudományos Akadémia azonban tiltakozott a kutatóközpontok átadása ellen. Az Akadémia köztestületi és stratégiai igazgatója, Oberfrank Ferenc szerint nem tisztázottak a finanszírozás részletei.
„Az elnökünk most nincs abban a helyzetben, hogy átruházza az ingatlanokat, ráadásul azt sem tudjuk pontosan, hogy kik lesznek a partnerek, kik fogják használni, milyen feltételekkel kívánják és tudják használni ezeket az ingatlanokat” – mondta.
Az Akadémia tiltakozása ellenére a HUN-REN és az ELTE döntésével a Kulturális és Innovációs Minisztérium jóváhagyásával augusztus 1-jén a négy kutatóközpont beolvadt az ELTE-be.
Az MTA most...
Az MTA vezetői közleményt adtak ki. Azt írják, hogy az Akadémia nem ért egyet a kutatási hálózat megbontásával, de továbbra is elkötelezett a kutatóközpontok támogatása mellett, ezért készítettek egy szerződéstervezetet, amely alapján az ELTE-hez került kutatóközpontok ingyenesen, haszonkölcsönnel használhatnák az akadémiai vagyonelemeket. Ezt a szerződést azonban az ELTE nem írta alá, mert az ingyenes használat fejében vállalnia kellett volna a fenntartás és az értékmegőrzés költségeit.
„A türelmi idő leteltét követően az Akadémia nem tekinthet el a használati díj követelésétől a fenntartó ELTE-vel szemben” – olvasható Freund Tamás elnök, Kollár László Péter főtitkár és Erdei Anna főtitkárhelyettes közleményében.