A budapesti lakáspiac élénkülése már 2024-ben beindult: tavaly több mint 86 ezren döntöttek úgy, hogy másik otthonba költöznek a fővárosban vagy onnan kiindulva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az ingatlan.com.
Csaknem 56 ezren Budapesten belül váltottak kerületet, Pest vármegyébe csaknem 17 ezren távoztak, országosan ez volt a legjelentősebb költözési irány. Ezzel szemben az agglomerációból 11 ezren települtek Budapestre.
A főváros lakosságszáma közel hatezerrel csökkent a lakóhelyváltoztatások miatt.
A fővárosi lakáspiac tavaly látványosan élénkült. A kereslet több hullámban erősödött, ismét emelkedni kezdtek az árak, ez erősítette a kiköltözési hullámot. A lakásárak és a fővárosi lakosságszám együtt hintázik: amikor az egyik jelentősen nő, a másik csökken, de ez fordítva is igaz.
A 2025-ös lakásárrobbanás hatására az ingatlanhirdetési portál szerint 2025-ben még többen költözhetnek ki Budapestről, bár a változást mérsékelheti, hogy a befektetők már kevésbé aktívak a lakáspiacon, ami visszaveti a keresletet, növelheti a saját célra vásárlók arányát.
Népszerű kerületek
A legtöbb budapesti költözőt vonzó városrész a XIII. kerület volt, ahová több mint 5500 fő érkezett más budapesti kerületekből. Ezt követi Újbuda (XI. kerület) 4700 fővel, valamint Zugló (XIV. kerület) 4550 fővel.
A fővároson kívülről érkezők is ezekbe az övezetekbe koncentrálódtak: a III., XI. és XIII. kerületek lettek a legkedveltebb célpontok, ide a betelepülők 8–9 százaléka költözött. Érdekesség, hogy
a költözések egyenlege legnagyobb mértékben a VII., VIII. és IX. kerület lakosságát növelte 500-550 fővel.
Az ingatlan.com szerint ebben komoly szerepe van a belvárosi kerületek aktív albérletpiacának is. A fővárosba költözők egy része ugyanis bérli otthonát, és nem csak lakásvásárlásban gondolkodik.
A kerületen belüli költözések aránya szintén érdekes képet mutat: a leghűségesebb lakosok a III. kerületben (53,7 százalék) és a XVIII. kerületben (54,4 százalék) élnek, ahol a többség lakóhelyet váltott, de nem hagyta el kerületét. Ezzel szemben az I. (20 százalék) és V. kerületben (29,4 százalék) élők jóval nagyobb arányban hagyták el lakókörnyezetüket. Az ingatlan.com szakértője szerint ez annak köszönhető Budapest két legdrágább kerületéről van szó. Az I. kerület árszintje tavaly és idén is nagyságrendileg 40 százalékkal, az V. kerületi lakásoké pedig 60 százalékkal haladja meg a budapesti átlagot.
“A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy központi fekvésű lakás eladásából átlagosan 40-60 százalékkal nagyobb ingatlant lehet megvásárolni a fővárosban" – értékelt az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László.
A Budapesten belüli legnagyobb mozgásokat az alábbi irányok képviselték:
- XI. kerületből a XXII. kerületbe: 450 fő
- XVI. kerületből a XIV. kerületbe: 350 fő
- XIII. kerületből a III. és I. kerületekbe: 350–350 fő
Az aktuális költözési és ártrendek világosan tükrözik a fővárosi lakosság igényeit és fizetési hajlandóságát. "A vevők legnagyobb kihívása jelenleg, hogy a lokáció, az élhetőség és a megfizethetőség hármasából a legtöbben egyszerre csak kettőt tudnak választani kompromisszumok nélkül. A tapasztalatok alapján a vásárlók egy része bízik a későbbiekben megnyíló jobb alkupozíciókban, ezért most nehezebben köteleződnek el egy-egy adásvétel mellett" – foglalta össze Balogh László. Szerinte a fővárosi ingatlanárak dinamikáját egyes városrészek vezetői is befolyásolhatják, hogyha élnek a települési önazonosságvédelmi törvény eszközeivel, ami várhatóan 2025 második felében lép majd hatályba. A lakcímbejelentés feltételhez kötése vagy a lakásvásárlókra kivetett betelepülési adó tovább lassíthatja az áremelkedést az érintett kerületekben.