Húsz év sikerei és csalódásai – hiánypótló kiadványban vontak mérleget a magyar EU-tagságról

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a Magyarország 20 éve az Európai Unióban című kiadványa az agráriumot, a munkaerőpiacot, a migrációt, a tőkeáramlást, az innovációt, a klímasemlegességet és a protekcionizmust vizsgálja részletesen az uniós kulcstémák közül, és közben árnyalja Magyarország két évtizedét az európai integrációban. A szerzők célja az volt, hogy túllépjenek a hagyományos narratívákon, és átfogó képet adjanak a múlt tanulságairól és a jövő kihívásairól. Az elmúlt időszak mérlegvonása mellett csokorba gyűjtötték az Európai Unió előtt álló legfőbb kihívásokat, mert úgy vélik, hogy az integráció jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, milyen célkitűzések és problémákra adott válaszok fogalmazódnak meg. Az EU elmúlt húsz éve számos sikert hozott magával, hiszen 2004-ben tíz országgal bővült az integráció, a válságokra adott válaszok viszont a szerzők szerint nem minden esetben voltak a legkifinomultabbak.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az InfoRádióban elmondta: a kiadvánnyal egy teljes képet próbáltak megrajzolni Magyarország eddigi uniós történelméről. Mint fogalmazott, egyebek mellett azt mutatják be, hogyan tudott hazánk két évtized alatt betagozódni az uniós vérkeringésbe. Pásztor Szabolcs úgy véli, leegyszerűsítő érvelések mentén sosem érdemes véleményt alkotni az unió intézményi működésének előnyeiről, illetve hátrányairól, ugyanis

számos pozitív eredményt hozott Magyarország EU-hoz való csatlakozása például a munkaerő- és tőkeáramlás tekintetében, továbbá a jelentős uniós támogatásoknak köszönhetően nagyszabású beruházások is megvalósultak.

Ugyanakkor politikai szinten nagy csörték alakultak ki, illetve vannak jelenleg is Brüsszel és a magyar kormány között, ami Pásztor Szabolcs szerint megnehezíti hazánk gazdasági integrációját. Kiemelte, hogy a politikai viták kereszttüzében veszélybe kerültek vagy akadoztak az uniós források kifizetései. „Húsz év mérlegét megvonva tehát nem lehet azt mondani, hogy csak jó vagy csak rossz az uniós tagságunk. Érdemes mélyfúrást végezni, és ezzel a kötettel tulajdonképpen erre vállalkoztunk” – jegyezte meg a kutatási igazgató.

Pásztor Szabolcs kitért az EU legnagyobb kihívásaira is. Mint mondta, még húsz évvel ezelőtt is amellett lehetett érvelni, hogy az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedője, és bár ma is meghatározó a szerepe, azért például a termékek exportjában jelentősen csökkent a kivitele. Márpedig hatékonyabb exporttal a kereskedelem részesedését lehetne növelni, ehhez viszont az elemző szerint

arra lenne szükség, hogy újra legyenek innovációk, amelyek által újra versenyképessé válhatna Európa.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint Magyarország az elmúlt húsz évben számos sikert fel tudott mutatni. Azt gondolja, hazánk zökkenőmentesen betagozódott az Európai Unióba, és így több nagyon fontos változtatás, átalakítás történt a hazai gazdaság területén, illetve külön kiemelte a közlekedést érintő látványos reformokat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon sok támogatást kaptak Brüsszelből a hazai kis- és középvállalkozások. Pásztor Szabolcs hozzátette: a magyar állam az unió soros elnökeként többször is tisztességgel helytállt.