- Bakondi György: két magyar tapasztalatot nem vettek figyelembe az uniós migrációs paktumban
- Elemző az új uniós migrációs programról: nagy fordulatot csinált Ursula von der Leyen
- Gönczi Róbert: a migrációs paktum újra összehozza Budapestet, Pozsonyt és Varsót
- Lényegesen csökkent a migrációs nyomás a szerb határ felől, de megvan a konkrét oka
Az illegális bevándorlók 2023 októbere előtt szinte naponta ostromolták a Magyarország és Szerbia közötti műszaki határzárat, a magyar és szerb hatóságok erélyes fellépésének köszönhetően azonban a tavalyi év végén gyakorlatilag megszűntek az átlépési kísérletek – állapította meg a Migrációkutató Intézet kutatója. Párducz Árpád az InfoRádióban elmondta: az elmúlt időszakban megkezdődött a migránsok visszaszivárgása a területre, igaz, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai szerint jóval kevesebb határsértés történik, mint a korábbi csúcsidőszakban.
A helyszíni terepszemle során a Migrációkutató Intézet munkatársai azt tapasztalták, hogy a menekültek többsége továbbra is a bejáratott útvonalat részesíti előnyben, de a magyar határőrizet miatt a legtöbben már csak áthaladnak Szerbián, és
nem Magyarország, hanem Bosznia-Hercegovina felé veszik az irányt, majd Horvátországon és Szlovénián átkelve eljutnak Ausztriába vagy még tovább, valamelyik másik nyugat-európai államba.
„A szerb hatóságok sokáig azért nem vezettek be szigorú intézkedéseket, mert attól tartottak, hogy náluk halmozódnak fel a migránsok” – tette hozzá a kutató.
Ezzel kapcsolatban korábban olyan hangzatos politikai nyilatkozatok is megjelentek a sajtóban, mint hogy Szerbia „nem lehet a migránsok parkolópályája”. Párducz Árpád felidézte: egészen 2023-ig nem történt komolyabb változás, tavaly azonban az Európai Unió nyomására a szerb állam megszüntette a kedvezményezett vízumrendszert, ami addig jelentős mértékben hozzájárult az Európa felé irányuló migrációs hullám növekedéséhez. A határon tapasztalt lövöldözéseket követően pedig újra szigorításokat és hatékonyabb rendőri akciókat jelentettek be, illetve hajtottak végre. Ezek viszont 2024-re megszűntek, így Párducz Árpád szerint kérdéses, hogy meddig marad a jelenlegi, viszonylag alacsony szinten az illegális határátkelések száma.
A Migrációkutató Intézet munkatársai azt is megvizsgálták a helyszínen, hogy vannak-e még lövöldözések, illetve más erőszakos cselekmények a határ szerbiai oldalán. A helyi lakosokkal és a migránsokkal készített interjúk alapján Párducz Árpád szerint megállapítható, hogy a rendőrségi fellépéseket követően az embercsempészek többsége vagy áthelyezte a működési területét a határszakasz környékéről, vagy maradtak ott, de már sokkal óvatosabban végzik illegális tevékenységüket. Az elemző szerint ezzel indokolható, hogy mostanában ritkábban lehet hallani fegyveres összecsapásokról a déli határvidéken. Sokkal rosszabb a helyzet a bosnyák–szerb határon,
az embercsempészeknek pedig vélhetően nem érdekük, hogy a dominanciaharc során még több összecsapásba keveredjenek más helyeken,
mivel az ilyen események még inkább rájuk irányítanák a nemzetközi figyelmet.
A Frontex 2024 első félévében 10 642 határsértést vett nyilvántartásba magyar–szerb határon, vagyis a fő csapásvonal jelenleg az északi helyett a nyugati határ. „A korábbi évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a migrációs útvonalak dinamikusan változnak, ezért megalapozottan várható, hogy a közeljövőben ismét felértékelődik a magyar–szerb határ a migránsok körében” – mondta a Migrációkutató Intézet kutatója.