- Helyettes államtitkár az iskolából kitiltott tárgyakról: nem büntetni akarunk, a tudatosabb használat a cél
- Koren Balázs: az egyre modernebb telefonok tovább rontják a diákok közötti esélyegyenlőséget
- Oktatáskutató az iskolai mobiltilalomról: a központi szabályozás rávezetheti a diákokat az önfegyelemre
Módosította a köznevelési törvényt az Országgyűlés. A változtatások értelmében ezentúl nem az iskolák házirendjében, hanem egy kormányrendeletben határozzák meg, hogy milyen tárgyakat tilos és szabad bevinni az oktatási intézményekbe – a késtől az okostelefonig.
"A pedagógusnak és az iskolaőrnek eddig nem igazán volt jogosítványa arra, hogy a diákok táskájába belenézzen, az új jogszabály azonban erre is lehetőséget ad. A köznevelési törvény módosításával ez lehetett a legfőbb célja a kormánynak, különösen a bőnyi tragédia után" – mondta az InfoRádióban Totyik Tamás, hozzátéve: az oktatási intézmények egyedi módon eddig is szabályozták az iskolákba be nem vihető, illetve bevihető, de korlátozottan használható tárgyak körét, ennek azonban nem igazán tudnak érvényt szerezni.
A PSZ elnöke fontos kérdésnek tartja, hogy a kormányrendelet elfogadásával milyen mozgásterük marad az intézményeknek, mert az szerinte teljesen mindegy, hogy például a mobiltelefonok használatát – ami sok esetben konfliktusforrás – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, vagy központilag szabályozzák. Szerint sokkal inkább érdekes, hogy mi lesz azzal a gyerekkel, aki mondjuk órán előveszi a mobiltelefonját, és felvételt készít a tanáráról. „Milyen retorziót fognak vele szemben alkalmazni?” – tette fel a kérdést, megismételve: az intézmények eddig is próbálkoztak a tiltással, de szankciót nem tudtak alkalmazni. Az is nagy kérdés, hogy a szülők partnerek lesznek-e a szemléletváltásban.
Totyik Tamás „létfontosságúnak” tartja az okoseszközök használatát az oktatásban, de szerinte a kormány semmilyen olyan eszközfejlesztést nem hajtott végre, amit a diákok az okostelefonokon tudnának használni. "A legnagyobb probléma, hogy a laptopokra és tabletekre történtek fejlesztések, és nem okostelefonokra, itt irányváltásra is szükség lenne a kormány részéről" – mondta. Szerinte a 2018 környékén elfogadott digitális oktatási stratégiából, amiben az okoseszközök használata kiemelt szerepet kapott, semmi sem valósult meg, pedig lehetne okos célokra használni az okoseszközöket. Különösen annak fényében, hogy a legutóbbi kutatások szerint a 11 és 14 év közötti gyerekek 90 százaléka rendelkezik okostelefonnal és internet-hozzáféréssel, vagyis az eszközök jelentős része már adott – tette hozzá a PSZ elnöke, aki szerint a mesterséges intelligencia irányába sem ártana elmozdulnia a kormány oktatási stratégiájának.