Az elmúlt években számos kihívás nehezítette a baromfiágazat helyzetét: a különböző járványok mellett a háborús infláció miatt visszaeső kereslet, valamint az Európai Unió normáit be nem tartó olcsó, ám silány minőségű termékek megjelenése is komoly károkat okozott idehaza. A piac szereplői szerint a nehézségek rámutattak az uniós önellátás fontosságára, amit minden teher és viszontagság ellenére meg kell őrizni.
A Baromfi Termék Tanács elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelenlegi helyzet nem túl kedvező, újabb komoly kihívások előtt áll a magyar baromfiágazat. Csorbai Attila hozzátette: több termékfajta sem felel meg az uniós követelményrendszernek.
„Állatjóléti, környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szempontok alapján sem ugyanazok az elvárások az importtermékekkel szemben”
– jegyezte meg.
Az Európai Unió tagállamaiba nagyon sok baromfitermék érkezik Brazíliából és Thaiföldről, de nem elhanyagolható az Ukrajnából való import sem. Csorbai Attila szerint egyértelmű, hogy az EU az orosz–ukrán háborúval kapcsolatosan elkötelezte magát az ukránok oldalán, és ennek következményeként olyan gazdaságpolitikai és kereskedelmi kedvezményeket adott Ukrajnának, ami lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségben áramoljanak be különféle ukrán termékek az Európai Unió területére.
„Csak Ukrajnából egy országnyi termelésű baromfihús érkezik az európai államokba”
– mondta a Baromfi Termék Tanács elnöke.
Nagy csapás a madárinfluenza
Csorbai Attila arról is beszélt, hogy a madárinfluenza mekkora veszteségeket, problémákat eredményezhet az ágazatban. Mint fogalmazott, egyrészt közvetlenül okoz nagy károkat, melynek következtében a fertőzött állományok kiirtásáról és a megbetegedések megállításáról is gondoskodniuk kell a hatóságoknak. Másrészt közvetett kár is keletkezhet, mivel a terméklánc folyamatai gyakorlatilag megszakadnak azzal, ha
nem lehet telepíteni, vágni, feldolgozni és kereskedelembe bocsátani az állományokat.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a madárinfluenza komoly korlátozó intézkedésekkel együtt járó betegség.
Közben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelezte, hogy a baromfihús a világ egyik legnépszerűbb fehérjeforrása. Az ilyen termékek iránti igény pedig a szakemberek szerint még tovább emelkedik majd, de az értékesítési anomáliákkal mindenkinek meg kell küzdenie.
Bőven lenne elég csirkehús, mégis ömlik az import
Győrffy Balázs, a kamara elnöke szerint nem mindegy, hogy a keresletet milyen forrásból elégítik ki. Az EU önellátása baromfihúsból és tojásból is hosszú ideje bőven biztosított, mégis mindkét termékcsoport harmadik országokból származó importja drasztikusan növekedett az elmúlt időszakban.
Az EU-ba érkező importbaromfi – azon belül is a csirkehús – több mint egynegyede Ukrajnából érkezik. Győrffy Balázs közölte: az ukrán kereskedelmi megállapodások újabb egyéves meghosszabbításával ez az érték egyharmadra nő. Ráadásul újabb piaci nehézséget okozhat az is, hogy az utóbbi időben Kínából 35-36 ezer tonna elősütött pekingi kacsa került Európába, azt viszont nem tudni, hogy milyen élelmiszerbiztonsági paraméterekkel, illetve az sem világos, kik és hogyan ellenőrzik ezeket az árukat az EU területére történő belépéskor.