Nyitókép: MTI/Varga György

Újabb pályázatot írnak ki napelemeseknek - a nap hírei

InfoRádió
2024. április 14. 21:04
Irán mintegy 300 drónt és rakétát indított az éjjel Izrael irányába. Összehívta a Védelmi Tanácsot az Izraelt ért iráni légitámadások következményeinek értékelésére a miniszterelnök

Iránból mintegy 300 drónt és rakétát indított az éjjel Izrael irányába a Forradalmi Gárda. A támadás válasz arra a légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen. Teherán jogos önvédelemnek minősítette a csapást. Az Egyesült Államok hadserege még Izrael határain kívül több drónt és robotrepülőgépet elfogott. A jemeni húszik és a libanboni Hezbollah fegyveresei is indítottak támadóeszközöket Izrael felé, de ezek sem érték el a zsidó államot. Benjámin Netanjahu miniszterelnök még az éjjel bejelentette, hogy országa készen áll a válaszcsapásra.

Irán 72 órával korábban figyelmeztette a szomszédos országokat az Izraelre mért megtorló csapásról - közölte az iráni külügyminiszter. Az iráni diplomácia vezetője hangsúlyozta: Teherán előre figyelmeztetett, hogy amennyiben az Egyesült Államok az érintett országok légterét vagy területét Tel-Aviv védelmére használják, akkor az ottani amerikai támaszpontokat is célba vesszik. Török hivatali partnerével, Hakan Fidannal folytatott telefonbeszélgetésében arról tájékoztatta a külügyminisztert, hogy Irán nem tervez újabb csapásokat Izrael ellen, hacsak nem kell újabb agresszióra reagálnia.

A brit királyi légierő is részt vett az Izrael ellen végrehajtott iráni támadás elhárításában, és számos iráni drónt lelőtt - közölte a brit miniszterelnök. Rishi Sunak kijelentette: az összehangolt nemzetközi akcióban, az Irán által indított csaknem összes légi támadóeszközt sikerült megsemmisíteni, és Izrael mellett a szomszédos országokban, köztük Jordániában is emberéleteket mentett meg.

Az Európai Unió és több európai ország is elítélte az Izrael elleni iráni támadást. Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője példa nélküli eszkalációról és a regionális biztonságra leselkedő súlyos fenyegetésről beszélt. Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország is szolidaritásáról biztosította Izraelt. Oroszország is aggodalmát fejezte ki a veszélyes eszkaláció miatt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart az iráni rakétatámadások miatt, miközben a G7-csoport is tanácskozik a kialakult helyzetről. Szijjártó Péter külügyminiszter megerősítette, hogy Magyarország szolidáris Izraellel, egyúttal határozottan elítélte az országot ért támadást. Elmondta azt is: a térségben tartózkodó magyarok közül senki nem volt érintettje a támadásnak.

Összehívta a Védelmi Tanácsot az Izraelt ért iráni légitámadások következményeinek értékelésére a miniszterelnök. A Tanács ülése után Orbán Viktor arról számolt be, utasította a belügyminisztert és a terrorelhárítást, hogy a magyar emberek biztonságát minden rendelkezésre álló eszközzel garantálják, majd azt is közölte, kedden Brüsszelbe utazik, hogy az európai vezetőkkel áttekintse a kialakult helyzetet. A kormányfő korábban az egész világra kiterjedő veszélynek nevezte az újabb közel-keleti háborút, ami szerinte Magyarország biztonságára is hatással van.

Az ország jövője szempontjából meghatározó jelentőséget tulajdonítottak a felszólalók a közelgő önkormányzati és európai parlamenti választásoknak a DK, a Párbeszéd és az MSZP kampánynyitó rendezvényén Budapesten. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője azt mondta: ha június 9-én az ország többsége kinyilvánítja, hogy nem kér a Fidesz kormányzásból, akkor előrehozott választások kiírását kell követelni. Karácsony Gergely főpolgármester azt kérte a választóktól, hogy június 9-én támogassák a szabad önkormányzatokat és az európai Magyarországot. A Fidesz reagálása szerint a júniusi választás tétje a háború vagy béke. A kormánypártok békét akarnak, a dollárbaloldal azonban háborúpárti.

A magyar-német kapcsolatok erősítésére Németországba utazik a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton a gazdasági és klímaügyi miniszter mellett a BMW, a Mercedes és az AUDI felsővezetőivel is tárgyal. A megbeszélések központi eleme az autóipar jövője lesz, különös tekintettel a Magyarországon jelen lévő német autógyárakra és az elektromos járműgyártásra.

Újabb pályázatot írnak ki napelemeseknek- jelentette be az energiaügyi miniszter a Mandinernek adott interjúban. Lantos Csaba elmondta: még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, de kiestek a tízéves szaldós időszakból. Hozzátette: az ebbe a körbe tartozóknak is lehetőségük lesz támogatással energiatárolót beszerezni, így ők is félre tudják tenni, hatékonyabban használhatják fel az általuk megtermelt áramot.

118 éves országos és 85 éves fővárosi melegrekord dőlt meg szombaton. A HungaroMet adatai szerint a Csongrád-Csanád vármegyei Derekegyházán 27,6 Celsius-fokig melegedett fel a levegő, amivel új napi melegrekord született. A korábbi csúcs 27,5 fok volt, amelyet 1906-ban Orosházán regisztráltak. Újpesten tegnap (szom) 26,4 fokot mértek, amivel a fővárosi melegrekord dőlt meg.

Szlovákiában barnamedve támadt két túrázóra a Polyána hegység természetvédelmi területén - közölte az állami természetvédő szervezet szóvivője. A két férfit arcukon, kezükön, illetve lábukon szerzett sérülésekkel szállították helikopteren Besztercebánya kórházába. Az egyik férfi több súlyos sérülést szenvedett, elsősorban az arcát kellett műteni.