Az alkotmányjogász elmagyarázza, hogyan zajlik a jelöltállítás és az államfőválasztás

Hamarosan új köztársasági elnököt választ az Országgyűlés. Novák Katalin lemondásáról – amely hivatalosan február 11-én történt meg – tizenöt napon belül kell döntenie a Parlamentnek. Ha a képviselők elfogadják, akkor harminc napon belül kell új államfőt választania az Országgyűlésnek – titkos szavazással.

Cservák Csaba az InfoRádióban elmondta: ha az Országgyűlés felkérné a köztársasági elnököt, hogy fontolja meg lemondási szándékát, egy teljesen más metódust kellene követni. Ugyanakkor hozzátette: ha a lemondott államfő kitart eredeti döntése mellett, nem lehet őt semmilyen jogi eszközzel arra kényszeríteni, hogy töltse be továbbra is a tisztséget, ami az általános cselekvési szabadság alapjogára vezethető vissza. Ha pedig az Országgyűlés javaslatára mégis megváltoztatná a szándékát, és elállna a lemondástól, akkor maradhatna a hivatalában a köztársasági elnök.

A mindenkori államfő csak azt határozhatja meg, mikor nyújtja be a lemondását, ennek hivatalos elfogadása viszont kizárólag az Országgyűlés hatásköre lehet az alkotmányjogász tájékoztatása szerint. A mostani történések azért sajátságosak, mert Novák Katalin lemondása idején még nem kezdődött el a tavaszi ülésszak a parlamentben, így eddig nem is lehetett összehívni az Országgyűlést.

Cservák Csaba emlékeztetett, hogy Schmitt Pál hivatalából való távozása ebből a szempontból más volt, hiszen ő 2012 áprilisában a Parlamentben jelentette be lemondását az államfői posztról. „Akkor megspórolta ezt az eljárást az Országgyűlés, nem kellett két hetet várni, mint most” – jegyezte meg az alkotmányjogász.

Ki lehet jelölt és kik jelölhetnek?

Az utódlással és a jelöltállítással kapcsolatban jelezte: attól, hogy egy párt valakit jelöltnek tekint, még nem lesz az illető azonnal köztársaságielnök-jelölt. Felhívta a figyelmet, hogy

a jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének az ajánlása szükséges, ami 40 főt jelent.

Cservák Csaba közölte: matematikailag és elvileg lehetne akár több jelölt is, de a korábbi választások során is rendre csak két aspiránsra szavazhattak a parlamenti képviselők. Hangsúlyozta: a pártoknak, frakcióknak nem lehetnek jelöltjeik, csak az országgyűlési képviselőknek, ami azt jelenti, hogy különböző frakciókba tartozó képviselők is jelölhetnek akár azonos személyeket is.

A jogszabály szerint a jelöltnek 35 évnél idősebbnek és magyar állampolgárnak kell lennie, de például az iskolai végzettségre vonatkozóan nincs semmilyen kritérium.

A korábban jelzett harminc nap maximális időkorlát, az Országgyűlés akár már a tavaszi ülésszak első napjaiban is megválaszthatja az új államfőt. A köztársasági elnök személyéről való szavazást illetően történtek bizonyos változások a korábbi alkotmányhoz képest. Az Alaptörvény ugyanis előírja, hogy

a szavazás első körében az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását kell elnyernie az egyik jelöltnek ahhoz, hogy köztársasági elnök legyen.

Ha az első kör nem hoz eredményt, a második fordulóban az első voksolás első két helyezettje közül kerül ki az új államfő, de már nem szükséges megszerezni a szavazatok kétharmadát, a szavazásban részt vevők számára vonatkozóan sincs előírás, egyszerű többséget kell kapnia valamelyik jelöltnek ahhoz, hogy elnyerje a köztársasági elnöki tisztséget.

Az új államfő a megválasztását követő nyolcadik napon lép a hivatalába, a mandátuma pedig öt évre szól, vagyis Magyarország következő köztársasági elnöke 2029-ig tölti be a tisztséget.