A MÁV szakmai összefoglalót készített arról, hogy lehetne átalakítani a főváros és az állam – március 1-jéig tartó – együttműködését a közösségi közlekedésben – írja a Telex egy, a birtokába jutott dokumentumra hivatkozva. Az összefoglaló apropója az volt, hogy az agglomerációs tömegközlekedési járatok üzemeltetéséről szóló (2016-ban megkötött) főváros–állam szerződés december 31-én lejárt, Lázár János közlekedési miniszter pedig egy tarifareform-koncepciót akart letenni a kormányülés asztalára december közepén.
Mint olvasható, a MÁV levele szerint a Budapest-bérlet-megállapodást mindenképpen újra kell tárgyalni, vagy fel kell mondani, mert a(z agglomerációból beérkező) bérletesek támogatása a vármegyebérlet miatt okafogyottá vált – az ugyanis érvényes a fővároson belüli MÁV-Volánbusz-szakaszokra is. A szerződés teljes felmondásából az állami szolgáltatóknak ugyanakkor nem lenne haszna az összefoglaló szerint, mert a kieső fővárosi bevételrészt (400 millió forintot) az ugyanebben a nagyságrendben növekvő saját bevétel éppen csak pótolná.
Van egy olyan mondat is a dokumentumban, ami arra utal, hogy a vasúti cég már előkészített egy tarifareformot. Annak eredeti szándéka szerint azonban az a lehetőség megmaradt, hogy a vonatokon és buszokon a főváros területén belüli utazás Budapest-bérlettel lehetséges legyen. Ehhez képest Lázár János bejelentése a Budapest-bérlet teljes megszüntetéséről szólt – jegyzi meg a hírportál.
Az anyag szerint a 2016-os HÉV- és agglomerációsbusz-működési modell megszüntetésével sem járna jól a MÁV-Volánbusz.
- Az állam rövid távon pénzügyi értelemben veszítene kb. 4-5 milliárd forintot, elesnének ugyanis a főváros által eddig megkapott szerződéses összegtől. Azért nem a teljes 6,5 milliárdot veszítenék el, mert a megnövekedő jegybevétel valamennyire kompenzálná a kiesést.
- A főváros ugyanilyen logika alapján rövid távon pénzügyi értelemben nyerne 4-5 milliárd forintot.
A dokumentum leszögezi: az állam oldaláról pozitív pénzügyi egyenleg csak úgy valósítható meg, ha a megállapodások felmondásával együtt drasztikusan csökkentik vagy teljesen elvonják a fővárosnak nyújtott 12 milliárd forintos normatív tömegközlekedési támogatást.
A dokumentumból kiolvasható, hogy a jelenlegi hibrid rendszer nem rossz, csak az elszámolással vannak mindig problémák – olvasható egyebek mellett. Ezután az összefoglaló rátér arra, milyen következményei lennének a szerződés felbontásának.
E szerint az utasok szempontjából a helyközi (agglomerációból érkező) utas nyer, mert potenciálisan több férőhellyel találkozik, és aki utána nem száll BKK-járatra, megtakaríthatja a Budapest-bérlet árát. Ezzel szemben a fővárosi utasok vesztenek, mert MÁV–HÉV–Volánbusz-járatokat csak többletköltséggel használhatják. (Ezek alapján a Telex számításai szerint a szerződés felbontása kétszer annyi utasnak okozna hátrányt, mint amennyinek előnyt.)
Ha megszűnik a szerződés, az összefoglaló szerint a MÁV-Volánbusznak át kell vennie a BKK által intézett feladatokat:
- meg kell szervezni az értékesítést, pénztárak és jegyautomaták telepítése szükséges,
- a buszokat fel kell szerelni a szükséges fedélzeti berendezéssel a BKK-s helyett,
- gondoskodni kell az ügyfélszolgálati tevékenységekről, az utastájékoztatásról és a HÉV jegyvizsgálóiról.
A dokumentum szerint ha a szerződéseket felmondják, a fővárosnak a törvényben előírt ellátási kötelezettsége miatt párhuzamos járatokat kell majd indítania a vonatok, HÉV-ek, Volánbuszok mellett. (2016-ban pont a párhuzamos vonalak elkerülése és a gazdaságos üzemeltetés miatt kötötték meg az agglomerációs szerződést.)
Milyen haszna lenne ebből a MÁV-Volánbusznak?
Az anyag szerint a beszedett bevétel 1-3 milliárd forintos nagyságrendben nőhet, de a kieső fővárosi támogatás és feladatellátás értékét vélhetően nem éri el. Az átalakítás viszont középtávon megnyitja a lehetőséget „a járatok teljesítményének csökkentése” előtt – áll a dokumentumban. Ebből szabadulhat fel erőforrás (jármű, személyzet) – ismertetik.
Összefoglalóként az anyag leszögezi: a most (még) működő rendszer pénzügyi értelemben inkább az államnak, reálszolgáltatási, ellátási értelemben inkább a fővárosnak előnyös.
A vasúttársaság levélében – a Telex cikke szerint – az áll, hogy a szerződések felmondása pénzügyi értelemben csak akkor pozitív az államnak, ha drasztikusan csökkentik, vagy teljesen elvonják a fővárosnak nyújtott 12 milliárd forintos normatív tömegközlekedési támogatást. Ezt a fajta támogatást a fővárosi tömegközlekedési rendszer hatalmas méretei miatt már évtizedek óta kapja a budapesti önkormányzat.
A MÁV összefoglalója szerint azonban ez a támogatás arányossági alapon elvehető a fővárostól („ilyen támogatásban 2021-óta semelyik másik önkormányzat nem részesül”). Ha a pénzt a MÁV-Volánbusz kapja, az „lehetőséget teremthet olyan modellváltásra, amelyben a felszabaduló források felhasználásával a főváros kivételezése helyett minden, a kiemelt helyi közlekedést üzemeltető, esetlegesen a kiemelt munkahelyteremtő beruházásokat megvalósító városok támogatása valósul meg”.
A lap megkeresésére a minisztérium a fentiekre reagálandó közölte: a válasz nem időszerű a Lázár János építési és közlekedési miniszter által január 9-én bejelentett, fővárosnak tett ajánlathoz kapcsolódó tárgyalások végéig.