A Belügyminisztérium július 27-én tette közzé honlapján a következő tanév rendjéről szóló minisztériumi rendelet tervezetét, melyet augusztus 4-ig lehet véleményezni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a tervezet ilyen formán megtörténő elküldése és véleményeztetésre való felajánlása nem tekinthető érdemi egyeztetésnek. A tervezet alapján hosszabb lehet a téli és a tavaszi szünet is, viszont egy héttel tovább kell majd iskolába járni nyáron.
A PDSZ több fő pontban fogalmazta meg észrevételeit és tapasztalatait a tervezettel kapcsolatban. Közleményükben azt írják, hogy a következő tanév rendjének kidolgozottsága kifogásolható, nem egyértelmű, pedig ez fontos lenne annak érdekében, hogy a munkáltató júniusban megkezdhesse a következő tanév szakmai előkészítését és megtervezhesse a tanárok szabadságait.
A szakszervezet azt kéri, hogy a tervezetet minden évben már májusban hozzák nyilvánosságra és legyen róla széleskörű egyeztetés is.
Azt javasolják, hogy a rendelet kihirdetése az aktuális év június közepéig valósuljon meg.
A PDSZ szerint a tanév rendje az iskolák belső szervezeti működésén túl a családokat és a munkáltatókat is érinti, azaz több millió ember életére van hatással. Hozzátették, hogy a politikai döntéshozóktól elvárható lenne, hogy felvetéseiket időben közöljék, majd lehetővé tegyék, hogy elegendő idő álljon az érintettek rendelkezésére a szakmai, szociális és gazdasági érdekeik megfogalmazására, a politikai döntéshozó javaslatának transzparens megvitatására.
„A néhány héttel iskolakezdés előtt történő, egy hét időtartamban, csak a politikai döntéshozó számára egy irányban adható visszajelzés nem egy valós társadalmi egyeztetés”
– fogalmazott a PDSZ.
A szakszervezet indoklása szerint az iskolák jelenleg zárva vannak, a tanárok és a diákok a szabadságukat, pihenőjüket töltik, így az őket képviselő szakmai és civilszervezetek számára a jelenlegi időszak nem alkalmas a társadalmi egyeztetésre.
Jelezték, nem értenek egyet azzal sem, hogy egy héttel tovább, június 21-ig tartson a tanév. A PDSZ azt írja, az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. Felhívták a figyelmet arra, hogy a tanítás a nyári időszak elején zömében nem légkondicionált helyiségekben zajlik. Megjegyzik azt is, hogy mivel a középiskolába való beiratkozások június 24. és június 26. között lesznek, az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-ig meg kellene tartani, ami azt jelenti, hogy
a bizonyítványok megírását, valamint „minden, évzárással összefüggő adminisztrációt az utolsó héten a tanítási napok mellett kellene elvégezniük az osztályfőnököknek”.
Az osztályozókonferenciákat viszont annak a hétnek az elején kell megtartani, ezért a PDSZ állásfoglalása szerint „az utolsó hét valójában csak egy formális tanítási hét lehet”. Ráadásul külön kifogásolták, hogy
a tanítási év utolsó hete így egybeesne az érettségivel.
A szakszervezet úgy véli, hogy a tervezet készítőinek gondolniuk kellett volna a kollégistákra is, mivel szeptember elseje idén egy pénteki napra esik. Szerintük emiatt inkább a következő hétfőn kellene kezdődnie a 2023/2024-es tanévnek.
A PDSZ kritizálta a hosszabb téli szünetet is, szerintük az ellentétes a tanulók érdekeivel, ugyanis a téli szünet után így csak két hete lesz a diákoknak a javításra a félévi osztályzatok lezárása előtt. A PDSZ szerint a fűtés, illetve annak költségei miatt csak a spórolás szándéka magyarázza a hosszabb téli szünetet és a június 21-i tanévzárást, ami „messze nincs arányban a feljebb felsorolt hátrányokkal”.
A rendelettervezet szerint január 8-tól április 30-ig az Oktatási Hivatal az általa kiválasztott nevelési-oktatási intézmények dokumentumaiban megvizsgálja, hogy azok bevezették-e a 2020-as Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tartalmi szabályozókat. A PDSZ szerint a szakmai ellenőrzésnek nem erre kellene kiterjednie, hanem meg kellene kezdeni a Nemzeti alaptanterv tartalmi elemeinek felülvizsgálatát, továbbá szakmai egyeztetés szükséges a tananyag csökkentéséről és nagyobb mozgásteret kellene biztosítani az intézményeknek.