Nyitókép: Pxhere

Elemző: jelentős drágulással nézhetnek szembe az egyetemisták az albérletpiacon

Infostart / InfoRádió - Sipos Ildikó
2023. július 26. 06:00
Még nem hirdették ki a felsőoktatási ponthatárokat, de már most élénk az érdeklődés az albérletek iránt. Budapesten már havi 240 ezer forint az átlagdíj.

"A dolog hátterében az albérletdrágulás húzódik meg. Ennek oka, hogy 2022 második félévében stagnáltak az albérletárak. Menet közben viszont az infláció felpörgött. Nem ez volt az elsődleges ok, amiért a tulajdonosok bérleti díjat tudtak emelni, hanem az, hogy

az infláció felpörgésével párhuzamosan a keresetek is növekedésnek indultak"

– mondta az InfoRádióban Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.

A bérbeadók tehát meg tudták emelni 2023-ban azokat a bérleti díjakat, amelyeknek a szerződéskötési fordulója lehetővé tette. A folyamat tavasszal csúcsosodott ki abban, hogy azok a bérlők, akik értesültek arról, hogy a tulajdonosok meg szeretnék emelni a bérleti díjat, és adott esetben nem szerették volna kifizetni a magasabb árat, körbenéztek a piacon, van-e szebb, jobb vagy olcsóbb kiadó lakás.

Az elemző szerint ez kétirányú folyamatot indított el: egyrészt növelte a keresetet a kiadó lakások iránt, másrészt a kínálat is növekedésnek indult. Azok a bérbeadók ugyanis, akiknek kiköltözik a bérlőjük, a megüresedő lakásokat már meghirdették kiadásra, így 6-7 százalékkal több lakás jelent meg éves összevetésben, mint 2022 ugyanezen időszakában.

A KSH ingatlan.com lakbérindexe országosan 14-15 százalékos éves lakbérdrágulást mutat ki. Ez azt jelenti, hogy

a fővárosban jelenleg 240 ezer forint az átlagos havi bérleti díj, egy évvel ezelőtt ilyenkor még 200 ezer forintnál járt az átlag.

Tehát Budapesten a drágulás mértéke meghaladta az országos átlagot, ami nem véletlen, hiszen Budapesten található a kiadás lakások több mint a fele, és egyben ez a legnagyobb egyetemi város is.

A többi nagyvárosban is emelkedtek az árak az albérletpiacon. A legfelkapottabb azok a nagyvárosok, amelyek egyetemvárosok is, így Székesfehérváron, Veszprémben, Győrben vagy Debrecenben már közel annyiért lehet most kiadni egy lakást, mint tavaly ilyenkor Budapesten. Ezekben a nagyvárosokban már 160-170 ezer forintos az átlagos bérleti díj, tehát egyértelműen elmondható, hogy záródik az albérleti árolló. Mindez leginkább a befektetőknek lehet érdekes, mert ezekben a városokban az eladó lakások vételára jóval alacsonyabb, mint a fővárosban.

Mindez azt jelenti, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, akinél a ponthatárok ismertetése után dől el, miként sikerült a felvételije, hová vették fel, és a Pont Ott Parti után kezd albérletkeresésbe. Nemcsak a havi kiadások jelentősek, hanem

a fiataloknak az is fejtörést okozhat, hogy a bérleti szerződés megkötése után a tulajdonosok két havi bérleti díjnak megfelelő kauciót, és egy havi bérleti díjat kérnek előre.

Ez a három havi bérleti díjnak megfelelő összeg a fővárosban átlagosan meghaladja a 700 ezer forintot. Tavaly a rezsi szabályok átalakulásakor a tulajdonosok részéről volt egy kezdeményezés, hogy megemeljék a kaució összegét, de ez nem vált be, és visszatért a piac a korábban megszokott kéthavi kaució mértékére.

A frekventáltabb területen Budapesten most akár 1 millió forint is lehet a kaució, illetve az első havi bérleti díj kifizetése. Érdemes emiatt komolyabban körülnézni a kínálatban, hogy ugyanazért a pénzért hol találjuk meg a legjobb ingatlant. Az árkülönbségek igen nagyok egy városon belül: a legdrágább a fővárosban az V. és a II. kerület, ahol több mint 300 ezer forintot tesz ki a kiadó lakások bérleti díjának havi átlaga. A legolcsóbb a XXIV. és XXIII. kerület, ahol 140-150 ezer forintot kell fizetni havonta átlagosan – zárta gondolatát az InfoRádióban Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Elemző: jelentős drágulással nézhetnek szembe az egyetemisták az albérletpiacon
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást