Nyitókép: BKK

Ezeken spórol a főváros a BKK 24 milliárdos hitelfelvételéhez

Infostart / MTI
2023. május 24. 15:35
A hitel költsége 673 millió forint, ezt ki kell gazdálkodnia az önkormányzatnak.

Huszonnégymilliárd forintos hitelt vesz fel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a városvezetés által meghirdetett "túlélőprogram" részeként, miután a Főváros Közgyűlés szerdán jóváhagyta a társaság és a K&H Bank közötti megállapodás megkötését.

A hitelfelvételről szóló, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jegyezte előterjesztést 17 igennel, 2 nem szavazat ellenében és 9 tartózkodás mellett fogadta el a testület. Mint az elfogadott javaslatban olvasható, a túlélőprogram célja, hogy a "túlzott összegű szolidaritási hozzájárulási fizetési kötelezettség, valamint a korábban tett kormányzati pénzügyi vállalások elmaradása, csúszása miatti likviditási problémák ne tegyék működésképtelenné a fővárosi közszolgáltatásokat".

Az elfogadott javaslat szerint a döntéssel biztosítható a BKK likviditása június és szeptember között.

A hitelt szeptember 18-ig kell a BKK-nak visszafizetnie.

Mint Kiss Ambrus elmondta, az első négy hónapban a főváros működési költségeinek 58 százaléka

  • a közösségi közlekedésre - 38 százalék - és
  • "a kormány finanszírozására", a szolidaritási hozzájárulásra - 20 százalék - ment el.

Utóbbi kapcsán jelezték, hogy "igazságtalan helyzet" áll fenn, ugyanis a főváros 25 milliárddal többet fizet be, mint amit normatív támogatásként kap az államtól.

A főpolgármester-helyettes közlése szerint mindezek miatt van szüksége a BKK-nak a 24 milliárdos "áthidaló" hitelre. A hitel 673 millió forintos költségének

  • egyharmadát a rezsimegtakarításokból,
  • kétharmadát a Budapest 150. születésnapja alkalmából szervezett programsorozatra elkülönített forrásokból biztosítják.

Fidesz: hol a pénz?

Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának vezetője napirend előtti vita kezdetén lejátszott egy felvételt, amelyben Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke arról beszélt, hogy szerinte Karácsony Gergely főpolgármester nem teljesíti a feladatát, nem viszi bele a fővárost a kormány elleni küzdelembe: "nem helyettes államtitkárokkal konzultálunk még kettő milliárd forintról, hanem nekimegyünk a kormánynak ezerrel".

"Hajszál pontosan ez zajlik hetek óta Budapesten (...), Gyurcsány Ferenc kiadta a feladatot és a főpolgármester teljesíti" - jelentette ki a kormánypárti politikus hozzátéve: Karácsony Gergely teljesíti Gyurcsány Ferenc utasítását, mert tudja, hogy csak így maradhat főpolgármester.

Wintermantel Zsolt azt mondta, a minap is megüzente a DK, hogy nélkülük nincs döntés a fővárosban. El is kérik az árát, és mielőtt Karácsony Gergely csődbe viszi a fővárost, azért jut arra, hogy "Gyurcsányék zavartalanul csapolják a város kasszáját".

"Elfolyik a pénz, Budapest a csőd szélén" - jelentette ki Wintermantel Zsolt, majd azt kérdezte: hova lett az a több mint 400 milliárd forintos többlet, amivel gazdálkodhatott a városvezetés; hogyan lehetett eltüntetni három és fél év alatt 214 milliárd tartalékot, és hogyan lehet felélni 200 milliárddal több rekordméretű adóbevételt?

A "kormány miatt nincs pénz"-kampány alatt Jávor Benedek brüsszeli irodájának sikerült megháromszorozni az apanázsát, belefér, hogy másfél éves csúszással, csökkentett műszaki tartalommal végzik el a Lánchíd felújítását, majd ugyanígy járt a Blaha Lujza tér rekonstrukciója is - mondta el Wintermantel Zsolt hozzátéve: a Gellért-hegy oldalában "elgurított betongolyók" nyilván megérték az elherdált milliókat, ahogyan biztosan sikeres döntés volt utasítani a BKV-t, hogy ne írja alá a már eredményesen lefolytatott reklámtendert, amelyen csak évi 1 milliárd forintot bukik Budapest, továbbá az "elbaltázott" közbeszerzések már rendszerszintű hibát jeleznek.

Kiss Ambrus úgy reagált, hogy az említett számok nem igazak. Azt mondta, 2020. elején a főváros számláján 186 milliárd forint volt, 2023 elején 10 milliárd.

A fővárosnak a működési bevétele átlagosan 2020-ben, 2021-ben és 2022-ben annyi volt mint 2019-ben. Ez lehetett volna több, ha a kormány engedett volna 80,5 milliárd forintnyi iparűzési adót beszedni

- fűzte hozzá.

A 176 milliárd forint négy dologra ment el:

  • a közösségi közlekedésre,
  • a szolidaritási hozzájárulásra,
  • a bérpolitika betartására, valamint
  • arra, hogy a monetáris politikának köszönhetően 12 milliárddal többet fizettek a hitelekre.

Kiss Ambrus azt mondta, a vitatott közbeszerzési ügyekben még nem születtek jogerős ítéletek.