Amikor a Mol megjelent Vecsésen, egyből megszilárdították az útburkolatokat több külterületi úton, majd felépítettek egy konténervárost. Kis idő után azzal a lendülettel, ahogy megérkeztek, össze is pakoltak, úgyhogy sokan azt hitték, nem is történt semmi. Az olajtársaság nyáron egy 50 méteres fúrótoronyt épített, azonban mára ezt is lebontották a termelés megkezdődésével – mondta az InfoRádiónak a település polgármestere.
A város vezetése két hete kapta az információt, hogy nagyon is sok olaj van a területükön. Az ezzel kapcsolatos Mol-munkálatok ugyanakkor a vecsésiek hétköznapi életét nem befolyásolják – hangsúlyozta Szlahó Csaba.
"A beruházás munkahelyeket nem fog teremteni, hiszen az alvállalkozók a saját szakembereikkel dolgoznak, és olajváros sem fog épülni hatalmas irodaházakkal, mint azt egyesek vizionálták. Vecsés önkormányzata ugyanakkor évente körülbelül 15-20 millió forint adóbevételre számít abból, hogy a külterületén telephelyet hozott létre és kőolaj kitermelésével foglalkozik a Mol."
Egyelőre "mellékesen" jön a kőolaj
A Mol egy hete hozta nyilvánosságra, hogy jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában, 2100 méter mélyen, miután a júliusban elkezdett kutatóforrások sikerrel zárultak. A hétfői bejáráson elhangzott, hogy a Mol megkezdte az itt talált kőolaj a próbatermelését.
A november 11-e óta működő kúton jelenleg naponta 100 köbméternyi, vagyis csaknem 600 hordónyi olajat hoznak a felszínre és szállítanak a százhalombattai Dunai Finomítóba – mondta az InfoRádiónak a Mol kutatási és termelési igazgatója a Vecsés-2 olajkút bemutatásán. Homonnay Ádám hozzátette, hogy ez a kút a várakozásaik szerint képes lesz kiváltani az elöregedett algyői mező teljes éves hozamcsökkenését.
A Mol 2015-ben nyerte el az itteni, Dány nevű koncessziós területre vonatkozó kőolaj- és földgázkutatási lehetőséget. (Jelenleg 11 ilyen területtel rendelkezik a társaság, körülbelül 8000 négyzetkilométeren.)
"Ez a legsikeresebb területünk. Itt 2016-ban már elértünk egy nagyon szép találatot: a Tóalmás Észak 1-es kút a Mol legjobban termelő olajkútja, mintegy 160 köbméter/nap teljesítménnyel. A kutatási lehetőség a koncessziós területen 2024 végéig tart."
Jelenleg úgynevezett információszerző rétegvizsgálat zajlik – a területen további fejlesztés várható, ahhoz szereznek most új ismereteket. A mára már folyamatos olajtermelés ennek egyfajta "pozitív mellékhatása".
A rétegnyomáson kinyert itteni olaj meglehetősen dermedékeny, 35-36 Celsius-fokon már nem folyik, tehát melegen kell tartani. Egyelőre tartálykocsikon szállítják el a közeli Dunai Finomítóba.
Mivel a vecsési olajnak nincs gáztartalma, a termelésnek minimális a környezetre való hatása.
A jövőbeli kilátásokról Homonnay Ádám elmondta: a Vecsés 2-es kutat tovább fogják fejleszteni a mező karakterisztikájának jobb megismerése után, és újabb kutakat fognak lefúrni.
Létezik egyébként a Vecsés-1 fúráspont is, elsőként ezt jelölték ki a térképen a Mol szakemberei, de aztán úgy döntöttek, hogy első, kutató fúrásra ez a 2-es alkalmasabb lesz.
A Mol kutatási és termelési igazgatója megjegyezte, a mostani energiaválságban minden csepp kőolaj (és minden köbméter földgáz), amit itthon tudnak kitermelni, segíti az ország ellátásbiztonságának megerősítését.
A jelenlegi, napi 100 köbméternyi kitermelt mennyiséget fokozatosan tervezik emelni, és további kutak mélyítésére is sor fog kerülni. A következő öt évben a cég mintegy 200 milliárd forintot tervez a hazai kőolaj- és földgázkitermelés erősítésére fordítani.
Kimerül az algyői kút, más kell helyette
Az 1960-as évek közepén bukkantak nagy mennyiségű kőolajra és földgázra a Dél-Alföldön, Algyő térségében. A településen kitermelt olaj és gáz az 1980-as években jelentősen hozzájárult az ország energia- és nyersanyag-ellátásához, mára azonban már kimerülőben vannak a készletek. A Mol korszerűbb technológiák alkalmazásával továbbra sem áll le a kitermeléssel, hosszabb távon pedig az energiatermelés, ezen belül is a megújuló energia-termelés lesz majd a fókuszban a területen – foglalta össze az InfoRádiónak a társaság algyői termelési régió vezetője, Kardos László.
A Csongrád-Csanád megyei Algyőn 1965-ben, termálforrás fúrás közben találtak először olajat. A 1980-as évek elején ez a térség biztosította a hazai gázfogyasztás kétharmadát és az olajtermelés felét - írja az MTI.
Magyarország legnagyobb kiterjedésű, 75 négyzetkilométer nagyságú szénhidrogén mezőjén jelenleg 130 millió köbméter gázt termel ki a Mol, amely a 9-10 milliárdos magyar fogyasztás 1,5 százalékát adja.
A kőolajkitermelés az 1980-as évek elején tetőzött, 1,6-1,7 millió tonna környékén, amely az akkori 2,5 millió tonna összfogyasztás több mint kétharmadát adta. Jelenleg a kitermelés a csúcsidőszak szintjének tizedén áll - ismertette Kardos László.
A Mol az algyői térségben 1965-től napjainkig összesen 50 millió tonna olajat és 101 milliárd köbméter gázt hozott a felszínre.
A nyersanyagárakra a Molnak nincs befolyása, de a kitermelési költségek alakulására igen - mondta a termelési igazgató.
A szénhidrogénmező infrastruktúrája az 1970-es évek intenzív beruházási időszakában épült ki, több mint 2000 kilométer vezetékkel, és 1000 kúttal, de már csak minden ötödik működik.
A kitermelés növelését célozzák az elmúlt években elindított 3D szeizmikus vizsgálatok, amelyekkel a reményeik szerint további készleteket fedezhetnek fel és folytatják a termelésnövelő eljárásokat, új technológiák alkalmazásával.
Homonnay Adám, a Mol termelési és kutatási igazgatója elmondta, hogy 2024-ben újabb fúrásokat végeznek az algyői mezőn.
Hozzátette: a hagyományos működést addig kívánják folytatni, ameddig érdemi mennyiséget gazdaságosan ki lehet nyerni. A térség földtani adottságai, a porózus homokköves talaj, nagyon kedvező és ez tette lehetővé a magas kihozatali szinteket hosszú távon - tette hozzá.
Ugyanakkor a több évtizedes termelés után a csökkenő hozamok szinten tartása csak jelentős többletköltséggel biztosítható - mondta.
Hozzátette: olyan új, a fő tevékenységhez nem kapcsolódó, területeket is vizsgálnak, amelyekkel - a hagyományos kőolaj- és földgáz termelés mellett párhuzamosan - ipari méretekben is előállíthatnak megújuló energiát.
A jövőt illető kihívásokról Kardos elmondta, hogy 2025-2030 között már olyan tevékenységeket terveznek Algyőn, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a szénhidrogén kitermeléséhez.
A Mol tanulmányokat készített a hidrogéntermelés lehetőségeiről és a megújuló energiaforrások, mint a geotermikus energia vagy napelempark létesítését is tervezik a területen.
Jövőre helyezik üzembe az áramellátást biztosító 1,5 megawatt kapacitású naperőművet és egy 5 megawattos turbinás erőmű építése is terítéken van.
(A nyitóképen: Újságírók a Mol vecsési Vecsés-2 olajkútja bemutatásán 2022. november 28-án.)