Mint arra Orbán Viktor miniszterelnök reggeli rádiómegszólalásában utalt, az Alkotmánybíróságnak pénteken kellett döntést hoznia Varga Judit igazságügyi miniszter egy beadványával kapcsolatban, amelyben – röviden – azt kérte tisztázni, hogy az uniós és a magyar jog az erősebb-e az adott ügyben.
Az Európai Bíróság (EUB) 2020 decemberben mondta ki, hogy a magyar hatóságok jogellenesen tartották őrizet alatt a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a tranzitzónákban, és ezzel megsértették a nemzetközi védelem iránti kérelmüket, illetve a kiutasításukhoz kapcsolódó uniós jogszabályokat. A magyar kormány álláspontja szerint viszont az ítélet sértheti a magyar Alaptörvény rendelkezéseit, ezért fordult értelmezési kéréssel a tárcavezető az Alkotmánybírósághoz (Ab).
A döntés szerint – amelyről itt adott ki közleményt az Ab – ha az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos,
Magyarország jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy amennyiben a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amelyek felvetik a Magyarország államterületén élő személyek önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam – intézményvédelmi kötelezettségének keretében – gondoskodni köteles e jog védelméről. Az Alkotmánybíróság végezetül megállapította, hogy a Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonosság részét képezi.
Az Alkotmánybíróság azt ugyanakkor nem vizsgálhatta, hogy a konkrét esetben megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése. Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta a határozatban azt is, hogy
az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki.
Varga Judit a döntés nyilvánosságra hozatala után Facebook-oldalán közölte: "a migráció nem csupán a szuverenitásunkat és önazonosságunkat veszélyezteti, de emberi jogaink, emberi méltóságunk sérelmét is magában hordozza. Magyarország továbbra is elkötelezett tagja az Európai Uniónak. Az Alkotmánybíróság mai ítélete világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához. Joga van ahhoz, hogy határainak hatékony védelme érdekében
kiegészítő, egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítsa.
Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést."
Hozzátette: ez a vita arra is rámutatott, hogy a brüsszeli bevándorlási szabályokat meg kell változtatni.