Kiderült, mennyien vannak kétszer oltva a hatvani kórházba került covidosok közül

Mint ismert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint épp tetőzik a koronavírus-járvány, vagy már túl is vagyunk a negyedik hullám csúcsán. Orbán Viktor miniszterelnök pedig pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy van még szabad kapacitás a kórházakban, és még fel is lehet szabadítani újabbakat, ha szükséges. Pontosabb adatokat azonban hivatalos forrásból továbbra sem közöltek arra vonatkozóan, hogy a kórházakba kerülők közül mennyien vannak beoltva, és mennyien oltatlanok.

Legutóbb Zacher Gábor, a hatvani kórház sürgősségi osztályának főorvosa számolt be a tapasztalatairól a Klubrádió adásában: a hazai helyzetet úgy írta le, hogy vannak még kapacitások, nincsenek telt házak az intenzív osztályokon és a covid-osztályokon, nincs még akkora megterhelés, mint a harmadik hullám csúcsán - és remélik, nem is lesz.

A hatvani kórházban nincs fennakadás, az ágykihasználtság 60 százalék körüli lehet. Ezzel együtt

az invazívan lélegeztetett betegek nagyobb százalékát elveszítik,

és csak a kisebb százalék az, akit le lehet venni a lélegeztetőgépről. (Emlékeztetett arra is, hogy most már csak azokról szolgáltatnak adatot, akiket invazívan lélegeztetnek.) A helyzet nem olyan rossz elmondása szerint, mint a harmadik hullám csúcspontján, amikor egy kórházigazgató azt mondta, a lélegeztetőgépre tett betegek 85-90 százaléka sajnos nem éli túl. Zacher szerint csak egy picivel jobbak az adatok, és "nem mondhatunk olyan eredményeket, hogy ez itt 40-50 százalékos".

Arról is beszélt, hogy a magyar lakosság általánosan rossz egészségi állapota miatt lehet ilyen magas az egymillió emberre vetített halálozási arány. Ebben a világon az ötödik legrosszabbul állunk.

Náluk Hatvanban – ez "csak a kis kórházuk statisztikája" – a betegek körülbelül 75 százaléka nem vett fel semmilyen oltást.

Vannak kétszer oltottak, 10-15 százalék, de ők a másodikat többnyire 6 hónappal ezelőtt kapták, így már nem nagyon számítanak védettnek.

Egyébként az orvosi kamara felmérése is hasonló arányokról számolt be az intenzíves betegeknél. Említette a rizikófaktorok között az elhízást, a cukorbetegséget, a dohányzást és az alkoholfogyasztást.