Ellenzéki össztűz az uniós megállapodásra

Kedd hajnalra megszületett a megállapodás az uniós keretköltségvetésről és a helyreállítási csomagról Brüsszelben. A 2021-2027 közötti EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró maradt 2018-as árak mellett, a 750 milliárd eurós helyreállítási csomag szerkezetén és a kiadási célokhoz rendelt keretösszegeken jelentősen változtattak.

A brüsszeli megállapodást vereségként értékelik a hazai ellenzéki pártok.

DK: az "európai egyesült államok" felé tett hatalmas lépés

Orbán Viktor miniszterelnök saját országára mért vereséget a most véget ért EU-csúcson azzal a politikájával, amelynek eredményeként lassan nemkívánatos személlyé válik Brüsszelben – mondta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője. Az ellenzéki politikus történelmi sikerként, az "európai egyesült államok" felé tett hatalmas lépésként értékelte az ötnapos csúcstalálkozón született kompromisszumot, amely miatt azonban – szerinte – a magyaroknak nincs túl sok oka az örömre.

"Orbán ismét hatalmas vereséget szenvedett" – mondta, majd hangsúlyozta, Magyarország a teljes európai költségvetés arányában még soha nem kapott ilyen kevés pénzt az uniótól. A miniszterelnök gyenge érdekérvényesítő képessége miatt Magyarország "egyetlen fitying" plusz támogatáshoz sem jutott, miközben számos ország, köztük Lengyelország, Bulgária, Ciprus és Málta is sokkal több forrást kap majd.

Dobrev Klára szerint a kormányfő abból a szempontból is kudarcot vallott, hogy a magyar parlament által szabott feltételeket sem tudta teljesíteni. Példaként említette, hogy a tanács a jövőben tizenöt tagország szavazatával megvonhatja az uniós támogatásokat, ha valahol nem teljesülnek a jogállamisági követelmények.

Momentum: a jogállamiságot viszont nem az unió fogja a Fideszre kényszeríteni

Az EU-csúcson bebizonyosodott, hogy a jogállamiság az EU alapértéke, és hogy egy erős Európában szükség van jogállamisági feltételrendszerre. A jogállamiságot viszont nem az Európai Unió fogja a Fideszre kényszeríteni, a mi feladatunk azt megteremteni, küzdeni a magyar demokráciáért – írta a döntés után a Momentum a Facebook-oldalán.

Mint írják, nekik kell megvédeniük az uniós pénzeket, hogy a támogatások ne a fideszes oligarchákat gazdagítsák, hanem azok kapják, akiknek valóban szüksége lenne rá. Ezért szükségesnek tartják, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, az önkormányzatok, civil szervezetek és helyi vállalkozók közvetlenül jussanak EU-s forrásokhoz, és az EU-s pénzeket ne a demokrácia leépítésére, hanem annak építésére fordítsák.

MSZP: jelentős pénzeket vesztett Magyarország

Jelentős pénzeket veszített Orbán Viktor miniszterelnök miatt Magyarország a többi között az Európai Unió következő költségvetéséről szóló brüsszeli tárgyalásokon – értékelt Ujhelyi István. Az MSZP európai parlamenti képviselője azt mondta: Orbán Viktor 4-0-ás vereséget szenvedett, Magyarország a továbbjutáshoz elégséges döntetlent ért el.

Véleménye szerint a magyar kormányfő az Országgyűlés múlt heti határozatában foglalt négy pont egyikét sem tudta teljesíteni, mint mondta, Magyarország szerencséjére, hiszen olyan megállapodás született, amely a tagállamokat az uniós szabályok betartására és arra kötelezi, hogy a forrásokat a jogállami követelményeknek megfelelően költsék el. Ujhelyi István szerint Orbán Viktor "blokkoló kisebbséget" sem tud létrehozni az ilyen döntések megakadályozására.

Az EP-képviselő úgy összegzett: Magyarország Orbán Viktor politikájának köszönhetően veszített sok milliárd eurót, a miniszterelnöknek jelentősen rosszabb megállapodást sikerült kötnie, mint az előző költségvetési ciklusban, és nagyságrendekkel kevesebb forrást alkudott ki, mint az utolsó szocialista kormányok.

Jobbik: a leghátrányosabb változás a kohéziós alapok jelentős csökkenése

A párt közleménye szerint az uniós források fő kedvezményezettjei a NER-oligarchák és a multik maradnak. A kompromisszumos döntés a hétéves költségvetésről és a gazdasági helyreállítási csomagról elsődlegesen azt célozta, hogy a déli államok megsegítése révén az euró stabilitásának biztosítsa.

'A hétéves költségvetésben számunkra a leghátrányosabb változás a kohéziós alapok jelentős csökkenése, valamint a helyreállítási csomagban a vidékfejlesztési összeg megfelezése. Bevezetik az ún. kondicionalitás általános rendszerét, összefüggésben a jogállamiság tiszteletben tartásával, a költségvetés védelmére is hivatkozva. Ez tehát a magyar és a lengyel ellenállás dacára megjelenik az elfogadott szövegben, ugyanakkor az eljárási mechanizmust az Európai Bizottság eredeti szigorú javaslatához képest fellazították" – áll a közleményben.

LMP: a pénz jönni fog, ráadásul a kifizetését nem kötötték jogállami feltételekhez

Ungár Péter, a párt országgyűlési képviselője úgy látja, most az összes EU-tagállam kormányánál általános a sikerpropaganda. Szerinte az ellenzéki reakciók, amelyek vereséget vizionálnak, nem helyesek. Úgy véli, a jogállamisággal kapcsolatos nyilvánosságra hozott rész obskurus, feltételes és áttételes.

"Nem helyes azt mondani, hogy az unió elzárta a pénzcsapokat, mert a pénz jönni fog, ráadásul a kifizetését nem kötötte jogállami feltételekhez" – írta a Facebook-oldalán. Ungár Péter szerint sokkal inkább azt kéne elmondania az ellenzéknek, hogy másképpen használná fel.

"Az egész döntés, ami született sajnos nem történelmi. Az EU jobboldali vezetése pénzzel próbálja betömni a gazdasági status quo repedéseit, ez nem fog segíteni fenntarthatóvá tenni az európai gazdaságot. Az EU gazdasági szerkezete növeli a különbségeket a centrumországok és a periféria között és ezzel a megállapodással ez nem fog változni" – véli a képviselő.

Mi Hazánk: kettős mérce a jogállamiság kapcsán

Az EU-n kívüli életre kell felkészíteni Magyarországot a Mi Hazánk szerint egy patrióta nemzetgazdaság megteremtésével és a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésével. A magyar jövő alappillérei a rend, a turizmus és a mezőgazdaság kell hogy legyenek.

A Mi Hazánk emlékeztetett: 2017-ben Günther Oettinger német EU-biztos egy interjúban kifejtette, hogy azért kell a kelet-közép-európai országoknak, így Magyarországnak is támogatást juttatni, mert annak nagy része valójában a német gazdaságba csorog vissza.

A jogállamiság kapcsán az EU számos alkalommal bizonyította, hogy kettős mércét alkalmaz, hiszen a magyar Himnuszt korábban betiltó Szlovákiával vagy a kisebbségi, nyelvhasználati jogokat folyamatosan korlátozó Romániával szemben nem lépnek fel.