Sok "csírában" lévő elképzelés van a fővárosban, amit Budapest új főépítésze szeretne kiterjeszteni. Elkészült például a közelmúltban egy Zöld infrastruktúra fejlesztési akcióterv. Ez egy meglehetősen jó szakmai munka, amiben bizonyos módosításokat szeretnének, de alapvetően ez alapján fognak dolgozni - mutatott rá Bardóczi Sándor.
Egyik célja az erdősítéshez kapcsolódik. Van például több olyan terület a külső kerületekben, ahová erdőt terveztek, de még nem hozták létre. Több civil szervezet pedig - például a 10 millió fát Magyarországra vagy a MyForest mozgalom - is megkereste a fővárost azzal, hogy nem támogatást, hanem területet kérnek a tervezett erdőtelepítéseikhez. Bardóczi Sándor elmondta: szeretnének ezekkel a mozgalmakkal együttműködni, ezért most azonosítják azokat a területeket, amelyek a jövőben kiajánlhatóak lehetnek - mondta az InfoRádiónak a Városháza új főtájépítésze.
Parkosítási lehetőségek
Nagyjából a Hungária körút és a kertváros közti zónában találhatóak azok az átmeneti területek - például egykori ipari és logisztikai területek -, amelyek növelhetnék a főváros zöldfelületeit, és megfelelő átépítéssel, hasznosítással akár a Népligethez vagy a Városligethez hasonló parkok jöhetnének létre a helyükön. Ezek egy része ma nagyon alulhasznosított - jegyezte meg Bardóczi Sándor.
"Ha a belső parkövezetet vagy zöldhálózatot nézzük, akkor ebben a félkörben, amit a Margit-sziget, Városliget, Népliget rajzol ki, abban a következő nagy zöldfelületi elem lehetne a Csepel-sziget csúcsa. A kormány és a főváros között már született egy előzetes megegyezés arról, hogy ez közpark lesz" - mondta a főtájépítész, hozzátéve:
ez a terület ötletpályázatért kiált, utána pedig elindulhat a részletes tervezés és a kivitelezés.
Az újonnan kinevezett szakember szerint a sűrűn beépített belső övezetekben valóban nagy kihívás a levegőminőség javítása a zöldfelületek növelésével. A belvárosban is létezhetnek olyan foghíj-területek, amelyek a kerületi önkormányzatok tulajdonában vannak, és ahol kisebb közparkokat lehet létrehozni, illetve a fásítás lehetőségeit is szeretnék tágítani azokban az utcákban, ahol jelenleg a közművek vagy a parkolás akadályozza például egy fasor létrejöttét - jegyezte meg a szakember.
Szerinte vannak olyan új módszerek, amelyekkel
igaz, nagy nehézségekkel, és sokkal nagyobb költséggel, de a belvárosok fásítása megoldható.
Ezek alkalmazása Nyugat-Európa országaiban már automatizmusnak számít - tette hozzá.
Ezt tervezik a Városligettel és a Római-parttal
Az asztalon van a Városháza park létrehozása, ez kifejezetten egy belvárosi lehetőség a parkhálózat bővítésére. Bardóczi Sándor nagyon elégedett lenne, ha az első két évben nagyon sok olyan ötlet- és tervpályázatot sikerülne végigvinni a zöld infrastruktúra tárgykörében.
A főtájépítész szeretne
a lakossági - főleg kertvárosi - zöldfelületi fejlesztésekben, főleg a kertfejlesztésekben valamilyen módon segítséget nyújtani.
"Akár azzal, hogy Budapest lakosainak ingyenesen vagy kedvezményesen biztosítunk a Főkert faiskoláiból elültethető csemetéket, feltéve persze, hogy vállalják a gondozásukat" - tette hozzá. Erre azért is lenne szükség, mert a szakmai tapasztalataik és a műholdas felmérések alapján egyaránt látszik, hogy
Budapest nem a közparkjaiban szenvedi el a legnagyobb zöldfelület-csökkenést, hanem a kertvárosok magánterületein.
Ezt a folyamatot szeretnék visszafordítani.
Javaslatok a Római-partra és Városligetre
Mind a Római-partnál, mind a Városligetnél szeretnénk a korábbi városházi tervektől eltérve olyan alternatívákat mutatni, amelyek e két jelentős zöldfelület minél nagyobb léptékű megőrzését jelenti - hangsúlyozta az új főtájépítész. Szerinte mivel a Városliget a város, és egyben a világ egyik első közparkja volt a maga idejében, felelősségük van abban, hogy ezt közparkként meg tudják őrizni.
"Valószínűleg a februári közgyűlésre beadunk egy előterjesztést, ami megbízza a főpolgármestert, hogy készítsen elő egy megvalósíthatósági tanulmányt,
ami a Római-part Nánási út-Királyok útja nyomvonalán megvizsgálja a fő védvonalfejlesztés lehetőségét"
- ismertette a terveket Bardóczi Sándor. Itt nem akarnak megállni: a városvezetésnek van egy olyan, északi zöld hálózati folyosó elképzelése, ami az Óbudai-szigetet gyaloghídon keresztül összekötné Óbudával, és egyúttal egy, a Római-parton végigvivő sétányhálózat kialakítását célozza.
A jövőbeni szervezeti működésről szólva elmondta, hogy a főtájépítészi intézmény hivatalként felel majd a stratégiaalkotásért és az irányításért, a Főkert pedig, vállalatként, a gyakorlatért - elsődleges feladata, hogy előállítsa a szaporítóanyagot illetve kiültesse azt, valamint a meglévő zöldfelületeket gondozza.