Skardelli György: az új Puskás Aréna egyedülálló esélyt jelent a régióban

Nem akart egy teljesen új megjelenésű, szupermodern kinézetű stadiont építeni az egykori Népstadion helyére a Puskás Aréna vezető tervezője, azért, hogy továbbörökítse a korábbi épület egyes ikonikus, vagy éppen fontos elemeit – mondta el az InfoRádió műsorában Skardelli György. Meg akarták újítani a régi épületet, megtartva az eredetiből annyit, amennyit csak lehet. Mint fogalmazott, "akkor tudunk egyedit alkotni, ha a jövőbe mutató kortárs építészetet ötvözni tudjuk a múltból átemelt elemekkel". Végül kiderült – tette hozzá az Ybl-díjas építész – tulajdonképpen csak a toronyépületet lehet megtartani.

A pilonok formavilágának megtartása sokkal több volt, mint nosztalgia, fogalmazott a tervező. "Való igaz, megidézi a régi stadiont. De van egy másik, talán még fontosabb indok is, amiért megtartottuk, hogy ezek rendkívül jól szolgálták a több tízezres tömegnek a mozgatását az épületen belül – magyarázta a szakember. – Ez megint egy olyan dolog, bizony, a több évtizedes stadionlátogató tapasztalataimból való – jegyezte meg –, ha az ember mondjuk egy 30 méteres magasságból le akar jutni, jó érzés, ha mindig pontosan látja, hogy milyen messze van attól a szinttől, ahova el akar jutni."

A tervezéskor nemzetközi példákat vettek figyelembe, egyebek közt elutaztak Lengyelországba, az akkori Európa-bajnokság helyszíneire a stadionok tanulmányozására. Az interneten sok új stadiont vizsgáltak meg, és fontosnak tartották az UEFA javaslatcsomagját is, amelyben a kialakításra adnak olykor kötelező érvényű ajánlásokat, például arról, hogy minden ülőhelyről teljes rálátásnak kell lennie a pályára.

"Nincs két egyforma stadion a világban. Ez egy érdekes dolog, pedig az ember azt gondolná, hogy miután ezeknek nagyon funkcionálisnak kell lenniük, és mégiscsak, a legújabb stadionok hasonló nagyságrendűek, esetleg kicsit kisebbek, mint a Puskás Aréna, hogy létezik valamilyen standard. De igazság szerint mindegyik kicsit más – fogalmazott az Ybl-díjas építész.

Skardelli György megfogalmazása szerint akkor végeztek jó munkát, ha a modern elemek között a múltból átemelt megoldások nem szembetűnőek és senki nem érzi erőltetettnek.

Atlétikai stadion?

A szakember az InfoRádió Aréna című műsorában arra is kitért, hogy szerinte szükség lenne atlétikai stadionra Budapesten, jelezve, a FIFA és UEFA előírásai nem tették lehetővé, hogy labdarúgópálya körül atlétikai verseny rendezéséhez használható futókört alakítsanak ki az új arénában.

Az UEFA és FIFA e tekintetben rendkívül sarkosan fogalmaz: számunkra az elsődleges szempont, hogy a stadionban ülő összes néző a lehető legközelebb foglaljon helyet a küzdőtérhez, magyarázta. Van lehetőség természetesen a nézőteret távolabbra helyezni, viszont úgy fennáll a kockázata, hogy az említett szövetségek nem fognak oda eseményt vezényelni.

"Márpedig nekünk az volt a célunk, ha már egy ilyen úgynevezett prémiumszintű stadiont megvalósítunk, akkor ebben mindent lehessen rendezni", így például BL-döntőt, amire alkalmas az új Puskás Aréna, ebből a tekintetből pedig a régióban teljesen egyedülálló az ország"

– tette hozzá.

A Dél-Ferencváros–Csepel határában tervezett atlétikai stadion 15 ezres befogadóképességű lenne, amit mobillelátókkal akár 55 ezresre is bővíthetnének. A beruházással ráadásul ebbe a rozsdaövezetbe is új életet lehetne vinni, mondta a stadion tervpályázatának zsűrijében is helyet foglaló építész. "Nagyon jót tenne egy ilyen létesítmény, ezért

nem véletlen, hogy a csepeliek támogatják.

Számunkra mindenképpen egy olyan fejlesztést hozna, közlekedésben, infrastruktúrában, amit maga a városrész is élvezne, nemcsak a létesítmény – fogalmazott.

A Puskás Aréna közvetlen környékéről Skardelli György azt mondta, az egységes egésszé formálható, a mindennapok sportközpontjává tehető. Egykor sokan futottak a dromosz körül, ahol egy futókör volt található. Mint fogalmazott, amikor csak lehetősége volt, azt hangoztatta, hogy vissza kell állítani azt a tömegsportéletet, ami itt megvolt.

Az Ybl-díjas építész azt mondta, míg a korábbi Népstadion szerkezete 50 évet bírt, az új Puskás Aréna élettartama 100 év.