A Pedagógusok Szakszervezete döntéséről levélben tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, Palkovics Lászlót. Mint a szervezet elnöke fogalmazott, a kilépést elsősorban az indokolta, hogy az elmúlt egy évben megjelent jogszabálytervezeteket a SZIT nem véleményezhette, továbbá az is, hogy a sajtóból kellett értesülniük a szakképzési törvény módosításáról, miközben a szervezet szakképzésért felelős alelnöke a napokban erre vonatkozó kérdést tett föl, választ azonban nem kapott.
Ez elfogadhatatlan a Pedagógusok Szakszervezete számára
– hangsúlyozta Szabó Zsuzsa az InfoRádióban.
A stratégiai kerekasztalt október 15-re hívták össze, amit a PSZ azért kezdeményezett, mert a Nemzeti alaptanterv megjelenésére vonatkozóan szerettek volna információkat kapni, a NAT azonban továbbra sem nyilvános – tette hozzá Szabó Zsuzsa, aki arról is beszámolt, hogy a csütörtöki napok került sor az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjénél kezdeményezett tárgyalásra, ugyanis a PSZ 31. kongresszusa kimondat: amennyiben a kormány nem teljesíti a pedagógusok követeléseit a magyar közoktatás napjáig (november 22.), akkor ezeknek a céloknak az eléréséért tüntetést tartanak. Ha az sem hoz eredményt, akkor 2020. januárjától sztrájkot hirdetnek.
A szakszervezet vezetője szerint a megbeszélésen elhangzottak pedig nem voltak biztatóak. A PSZ semmiféleképpen nem hajlandó elfogadni azt, hogy zárós határidőn belül ne kerüljön sor béremelésre. A céljuk, hogy
a pedagógusok még januárban – nettó összegben mérhető – fizetésemelést kapjanak, valamint az óraszámok csökkenjenek a második félév kezdetekor.
Ezen követeléseiket a tárca részéről elutasították, november 11-re azonban egy újabb tárgyalási napot tűztek ki, amelyen már – reményeik szerint – megvalósulhatnak az igényeik.
A Pedagógusok Szakszervezete november 22-ig adott időt a kormány számára, hogy teljesítsék az elvárásaikat. Abban az esetben, ha ez nem sikerül tárgyalóasztal mellett, akkor az utcára mennek november végén – ismételte meg –, emiatt komoly szervezőmunka folyik jelenleg is, egy nagy tüntetés megszervezésére a háttérben. Szabó Zsuzsa szerint semmiképpen sem lelkesedés mozgatja a szakszervezeteket, mit inkább mérhetetlen elszomorodás. Mint fogalmazott, 2015. januárban befagyasztották a kollégáik bérét az akkori minimálbéren, 101 500 forinton, amely utóbbi azóta több mint 70 százalékkal emelkedett. Vagyis ma egy gyakorlókolléga kevesebbet keres, mintha elmenne egy üzletláncba akármilyen munkát végezni, ezt pedig igazságtalannak tartják. És amennyiben ezek csökkentésében, illetve a bérkérdésben nem tudnak eredmény elérni,
félő, hogy nagyon sokan fogják elhagyni a pályát
– tette hozzá a PSZ elnöke.