Az Európai Parlament jogi szakbizottságának (JURI) előzetes véleményezése egy új gyakorlat, az idei meghallgatássorozatnál alkalmazzák először, és egyfajta elővizsgálatra szolgál, hogy a több órás politikai meghallgatásokra az úgymond
technikailag problémás jelölteket kiszűrjék,
ismertette Fóris György az InfoRádiónak nyilatkozva. Esetükben tehát nem az az érdekes, hogy milyen a pártállásuk, vagy a tevékenységük múltja, hanem hogy formailag meg tudnak-e felelni a JURI véleményezése szerint az európai bizottsági munkával együtt járó követelményeknek és formai elvárásoknak – ilyen elsősorban a pénzügyi összeférhetőség kérdése, hangsúlyozta a Bruxinfo elemzője. Amennyiben a jogi szakbizottság úgy látja, hogy problematikus egy jelölt, akkor arról tájékoztatják az Európai Parlament elnökét, aki pedig az Európai Bizottság elnökét, hogy egy vagy több jelöltjével szemben kifogás merült föl, ismertette az eljárást a szakember. Hangsúlyozta: a végső eljárást tekintve jogi következménye azonban nincs a JURI döntésének.
Az alapszerződés nem írja le részletekbe menően az említett procedúrát, csak annyit állapít meg jogi kritériumként, hogy az Európai Bizottság hivatalba lépéséhez a testület egészéről a parlament plenárisának többségi szavazással helyeslő egyetértésben kell döntenie. Magyarán
egy szakbizottság egy biztost közvetlenül nem buktathat meg, csak megnehezítheti a bizottság egészének az elfogadását,
magyarázta Fóris György. A teljes lista egyébként jelen állás szerint október 23-án kerül a plenáris ülés elé.
A szakbizottsági döntés tehát jogi értelemben csupán annyit helyez kilátásba, hogy ha a kifogásolt jelölt továbbmegy, a többórás politikai meghallgatás az ő szakvéleményük alapján szintén nem lenne pozitív. Dönteni viszont a plenáris ülés fog.
Trócsányi László sorsa von der Leyen kezében van
Ám a JURI elutasító döntése után még az Európai Bizottság elnöke dönt, és választhatja azt, hogy figyelmen kívül hagyva a szakvéleményt és azt, hogy nem volt politikai meghallgatás, változatlan formában terjeszti a parlament elé a listáját. Ebben az esetben azonban nagy a valószínűsége, hogy a plenáris ülés kifogásolni fogja a bennmaradó neveket, akiket a parlament belső megítélése alkalmatlannak tart, és emiatt az egész új Bizottságot leszavazzák, mutatott rá az elemző.
A Bruxinfó munkatársa azt is közölte, Trócsányi László kedd esti meghallgatása az EP külügyi szakbizottságában a belső menetrend előírásai miatt nem lesz megtartva. Jelenleg a magyar biztosjelölt sorsa tulajdonképpen Ursula von der Leyen kezében van, tette hozzá a szakember.
Minimális esélye még mindig van annak, hogy az elnök asszony egyeztet az érintettekkel,
Trócsányi Jánossal, és a szintén kifogásolt román Rovana Plumbbal, tájékozódva arról, hogy mindazok tekintetében, amit a jogi szakbizottság kifogásolt az ő összeférhetetlenségük kapcsán, tudnak-e olyan plusz érvet, dokumentumot felmutatni, ami esetleg módosíthatja a szakbizottság szakvéleményét. Ha van ilyen, akkor azzal felvértezve a két jelölt visszakerülhet a szakbizottság elé újbóli szakvéleményezésre. Amennyiben ezt von der Leyen nem látja esélyesnek, akkor fel kell vennie a kapcsolatot a küldő kormányokkal, és jeleznie, hogy nagy az esélye annak, hogy a jelenlegi parlamenti megítélés szerint a testület nem fogja átengedni a jelöltjeiket.