Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke közölte: a munkaerőhiányt a cégek és a munkavállalók is megszenvedik, az MGYOSZ és a MOSZ ezért döntött a közös fellépés mellett.
Becslésük szerint mintegy
200-250 ezer ember hiányzik a magyar gazdaságból, az ország demográfiai helyzete miatt pedig azzal kell számolni, hogy évente 40 ezerrel csökken a munkavállalók száma.
Kiemelte, a kormány fontos lépéseket tett a munkaerőhiány enyhítésére – példaként a nyugdíjasok munkaerőpiaci bevonását említette –, de ezek az intézkedések csak késleltetik a demográfiai hatásokat. Palkovics Imre, a MOSZ elnöke hozzátette, javaslataikkal megkeresték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának munkaadói és munkavállalói oldalát képviselő szervezeteket is, az általuk folytatott egyeztetésekkel kiegészített dokumentumot juttatják el a kormánynak.
Több metszetben vizsgálták a munkaerő struktúráját
Az első szegmens a költségvetési és a versenyszféra, amelynek vizsgálatakor megállapították, hogy a nemzetközi átlagnál lényegesen magasabb a közfoglalkoztatottak aránya, ezért azt javasolják, hogy vizsgálják meg, hogy a tevékenységekhez milyen és mennyi munkaerő szükséges, továbbá jelentősen javítani kell a hatékonyságot.
A másik vizsgált metszet az ágazatok közötti munkaerőfelhasználás. Rolek Ferenc kiemelte: az egyes ágazatok eltérő munkaerőigénnyel rendelkeznek, ezért
fontos, hogy a jövőben elsősorban a magas technológiai fejlettségű, de fajlagosan kevesebb munkavállalót foglalkoztató ágazatokat fejlesszék.
Példaként a gyógyszergyártást, valamint az elektronikával és az IT-vel összefüggő területeket említette, ugyanakkor megjegyezte a nagyon és a kevésbé munkaerőigényes területeket a kormánnyal egyeztetve akarják pontosan meghatározni. Javaslatként azt fogalmazták meg, hogy ennek szellemében vizsgálják felül milyen ágazatokba kerülnek az iparfejlesztésre szolgáló európai uniós, illetve a költségvetési források.
Harmadik szegmensként a foglalkoztatás területi struktúráját vizsgálták. Jónak tartják a kormány munkásszálló-programját, azonban még mindig komoly gátat okoz, hogy az ezekben való elhelyezés komoly adó- és járulékterhet jelent. Javasolják, hogy a munkásszállón való elhelyezést tegyék adómentessé a cégek és a munkavállalók számára is.
A vállalati szintet is áttekintették, e területről Rolek Ferenc a feketefoglalkoztatás visszaszorítására hívta fel a figyelmet. Erre irányuló programokat kellene szerintük szervezni. Úgy vélekedett, az egyik
legjobb eszköz a munkaügyi ellenőrzés.
Ez azonban szerinte csak akkor lehet igazán eredményes, ha a vizsgálatok fókuszába egyedül a fekete foglalkoztatás kerül és bevonják abba a munkaadói és a munkavállalói szervezeteket is. Utóbbi azért fontos, mert a hivatal nem ismeri a fekete vagy a szürke gazdaság szereplőit, míg a helyi munkaadói és munkavállalói szervezetek igen – tette hozzá.
Palkovics Imre és Rolek Ferenc is hangsúlyozta: a közösen elkészített javaslatcsomag, és a közös fellépésük mérföldkő a magyar szociális párbeszéd területén.