A szakszervezetek a tiltakozó demonstrációt a többi között a munkaidőkeret egy évről három évre emelése és a rendkívüli munkaidő éves keretének 250 óráról 400 órára növelése miatt szervezték. (A törvényjavaslat változtatásairól lásd a cikk végi összefoglalót.)
A tüntetők a fővárosi Jászai Mari téren gyülekeztek, majd 11 óra után elindultak a Szent István körúton a Nyugati pályaudvar felé.
A tömeg a Kossuth Lajos tér felé indult.
Az Alkotmány utca végében felállított színpadhoz fél 12 körül érkezhetett az Index tudósítója által több ezresre becsült tömeg.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a tüntetés főszervezőjének képviselői egy molinót tartanak maguk előtt, amelyen az olvasható, hogy "Tiltakozunk a rabszolgatörvény ellen!".
A demonstrálók szakszervezeti lobogókat, tiltakozó táblákat lehet látni, sokan sípokat fújva vonulnak.
Egyetemistáknál a CEU melletti transzparensek is voltak, és „Szabad Egyetem", „Nem vagyok áru" feliratú táblákat, valamint "Közösen a rabszolgatörvény ellen!", "Amikor a diktatúra tény, a forradalom kötelesség!", "Nem leszünk Európa Kínája!" és "36 hónap alatt a természet háromszor ébred és te?" feliratú transzparenseket is lehetett látni.
A beszédek összefoglalása
A szakszervezetek a munkakörülmények javítását, ezért a munka törvénykönyve tervezett módosításának azonnali visszavonását követelik - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a demonstráción. 2019. január 1-jétől két számjegyű béremelést akarnak és azt, hogy visszaadják a cafeteria megszüntetett elemeit.
A MaSzSz által szervezett tiltakozó akción a szövetség elnöke bejelentette, a munkaidőkeret emelését és a túlmunkaórák számának jelentős növelését tartalmazó törvénytervezet mielőbbi visszavonása érdekében
a munkavállalói érdekképviselet hétfőtől országos útlezárásokat szervez.
A szakszervezeti vezető szerint az országban egy furcsa autoriter kapitalizmus alakult ki, ami elveszi a dolgozók "megtakarításait, jogait, hovatovább az életüket is". Ezt azonban a szakszervezet nem hagyja - mondta Kordás László a tüntetőknek.
Szilágyi József, a Liga Szakszervezetek társelnöke a 36 hónapos munkaidőkeretről és a maximális 400 óra túlmunkáról elmondta: álláspontjuk szerint még törvénnyel sem lehet eltérni az Európai Unió munkajogi irányelvétől, nem lehet szó semmilyen önként vállalt túlmunkáról.
A szakszervezet tiltakozik, hogy a munka világát, a jövedelmi viszonyokat döntően meghatározó jogi normákat a kormány érdemi szociális párbeszéd nélkül, egyoldalúan terjeszti az Országgyűlés elé
- jelentette ki a Liga társelnöke, aki egyúttal jelezte, hogy a jövőben az olyan kérdések megoldására, mint a munka törvénykönyve tervezett átalakítása, hatékony három oldalú szociális párbeszédre van szükség.
Eörsi Nóra a Hallgatói Szakszervezet képviseletében azt mondta, ugyan a felsőoktatás ügye őket jobban érinti, de kiállnak a tervezett törvénymódosítás ellen.
Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy
az állami hivatalokban dolgozók új jogállásról szóló törvény is arról szól, hogy dolgozzanak többet ugyanannyi pénzért.
Hozzátette: az országban általános probléma a munkaerőhiány, de mindkét törvény a munkaidő és a túlórák növelésével akarja ezt a problémát kezelni, de ez nem jó megoldás.
Benyomultak a Kossuth térre
A szakszervezeti beszédek végén a tüntetők a rendősorfalat áttörve bejutottak a Kossuth térre, ahol kormányellenes jelszavakat skandáltak.
Délután kettőre nagyjából 100-200 ember maradt, ők farkasszemet néznek a lépcsőkön dupla sorfalban álló rendőrökkel. Az Index tudósítása szerint fél három körül szétszéledt a tömeg.