A kormány által 2017 nyarán megrendelt, nemrég elkészült és a hazai nyelvoktatási, -tudási viszonyokról kritikus képet festő felmérés eredményeivel szembesülve munkához lát a kormány. Annál is inkább, mert 2020-tól csak az juthat be a felsőoktatásba, akinek államilag elismert középfokú nyelvvizsgája van. Mint a felmérésből ismertté vált, a nyelvtudásukról oklevelet szerzők száma évek óta esik:
tíz év alatt 174 ezerről 116 ezerre esett a nyelvvizsgakísérletek száma, és csak a kétharmaduk volt sikeres.
"Az idegennyelvi stratégia a következő hetekben a kormány elé kerül" - mondta az InfoRádiónak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár, aki arról is beszélt, milyen intézkedésekkel próbálják a diákok nyelvtudását fejleszteni.
"Feladatot jelenthet a szaktanácsadás, a továbbképzés fejlesztése, ahol szükség lehet többletforrásokra.
Módszertani központokat kell kialakítani az érintett egyetemeken,
ahol tovább tudják támogatni a nyelvtanárok szakmai felkészültségét" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy
amikor általános iskolából középiskolába kerülnek a gyerekek, csak 31 százalékuknál végeznek nyelvi szintfelmérést, ami miatt a gimnáziumok nem tudnak támaszkodni a tanulók korábban megszerzett nyelvtudására.
Erre is több erőforrást fordítana a kormányzat, arra pedig több pénzt, hogy a nyelvtanárnak tanuló egyetemisták több ösztöndíj-lehetőséghez jussanak anyanyelvi környezetben.
Hasonlóan több figyelmet szentelne a kabinet annak, hogy
a Magyarországon tanuló, például angol anyanyelvű egyetemistákat valamilyen formában bevonják az angol nyelv iskolai oktatásába,
amivel a jelenlegi pedagógushiányban is jobban előre lehetne lépni.
Maruzsa Zoltán szerint nem az óraszámmal van a fő probléma, és az ideális létszámú nyelvi csoportoktól (11-15) sem állunk messze. Szintén pozitív folyamatként írja le, hogy évek óta 2-2 százalékkal nő azon tanulók száma, akik nyelvvizsga birtokában lépik át az egyetem küszöbét, a jelenlegi arányszám 70 százalék.
A szakember szerint
a lakosság nyelvtudása "nagyon sokat javult az elmúlt években",
de így is az európai átlag alatti.
"2007-ben a lakosság 25,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elfogadható szinten beszél legalább egy idegen nyelvet. 2016-ban már a megkérdezettek 42,4 százalék nyilatkozott így" - elevenítette fel az Eurostat statisztikáit a helyettes államtitkár.