A Klebelsberg Központ legfrissebb adatai szerint a több mint 80 ezer pedagógushely 1-2 százaléka betöltetlen. Ugyanakkor 25 ezerrel kevesebb gyermek tanul az osztályokban, mint tavaly, az oktatók száma pedig az előző évihez képest nőtt – hangsúlyozta Hajnal Gabriella elnök.
A pedagógus-besorolással rendelkező pedagógusok száma 200-zal több. Szeptember 15. volt a tantárgyfelosztások befejezése, a tankerületek most ellenőrzik a tantárgyfelosztásokat és véglegesítik azokt. A KK adataiból az derül ki, hogy
80 ezer felett van a pedagógus-besorolással rendelkezők száma, több a pedagógus a rendszerben, mint tavaly
- hangsúlyozta Hajnal Gabriella.
Azt még nem tudta megmondani a KK elnöke, hogy az egy százalék 800-900 pedagógust jelent. Hajnal Gabriella hozzátette, hogy a természettudományi szaktanárok és a tanítók között van hiány, de a tanév mindenhol megfelelően elindult.
Igenis van tanárhiány, ami a gyermekekre is kihathat
Mindez azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem elég.
Nem nagyon volt még olyanra példa, hogy kisebb iskolák az egész tankerület összes intézményéhez fordultak, mert valamelyik szakos tanár hiányzik. Ez egy új jelenség, biztos, hogy ezres nagyságrendű lehet az egész pedagógus társadalmat illetően, és ezek csak a mostani évekre vonatkoznak. Arról már többször beszélt a PDSZ, hogy
öt-hat éven belül egy nyugdíjazási bumm éri el a pályát, akkor pedig igazán nagy gondok lesznek
- tette hozzá Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsanna arra hívta fel a figyelmet, hogy az érezhető tanárhiány nemcsak az oktatók, hanem a gyermekek problémája is.
"Lehet mindenféle praktikát elkövetni, lehet helyettesítésben megoldani, összevonni csoportokat, de nem hagyható figyelmen kívül, sem az, hogy a tanárok túlterhelése milyen mértékű lesz ezáltal, sem az, hogy
egy gyerek továbbtanulását mennyiben határozza meg az, hogy szakos tanártól tanulhatja-e a tárgyat,
amit éppen most nem szakos tanártól tanul, mert valaki más megy be az órára" - vélekedett Szabó Zsuzsanna.
A PSZ elnöke kitért arra is, hogy a probléma főként nem is Budapesten és vonzáskörzetében okoz problémát, hanem az apró falvas településeken, ahol nincs elég tanár a helyettesítéshez.
Nem túl vonzó a tanári pálya
A PSZ-hez nem érkeznek a szülők vagy a gyermekek részéről megkeresések, ők a pedagógusok túlterheltségével, kifizetésével, ki nem fizetésével, túlórájával foglalkoznak.
"Ha egy tanár maximálisan 26 órára osztható be egy héten, és emellett hat óra helyettesítésre is beosztható, akkor ez elképesztő leterhelést jelent a számára"
- közölte Szabó Zsuzsanna, aki arról is beszélt, hogy a jelenlegi állapotában nem túl csábító a pedagógus szakma egy fiatalnak. Szerinte azzal lehetne javítani ezen, ha állandóságot tudna mutatni az oktatás.
Az állandóan változó jogszabályok és az alacsony bérek - hiszen a pedagógusok bére éppen csak túllépi egy érettségivel megszerezhető munkaterületen megkeresett havi bért - szintén nem teszi jól csengővé a tanári pályát - világított rá a PDSZ elnöke.
A szakszervezeti képviselők szerint
béremelésre és átláthatóbb munkakörnyezetre lenne szükség, hogy többen válasszák a tanári pályát.
Sok a pályaelhagyó, öregszik a szakma
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a pedagógushiány fokozódását valószínűsítette az InfoRádió Aréna című műsorában. Horváth Péter ezt azzal indokolta, hogy noha növekszik a pedagógus pályát választók száma, a képzésben résztvevők 43-44 százaléka már a tanulmányi évek során lemorzsolódik vagy más területre megy át. A pályakezdők egyharmada pedig az első 4-5 évben távozik a szakmából. Hozzátette, hogy egy több az idős kolléga.
A szakember úgy látja, hogy a most következő öt évben még nem fog nagyon romlani a helyzet, ha a mostanihoz hasonló nagyságrendű diák végez pedagógusként, az azt követő ötéves időszakban azonban évi 30 ezer pedagógus pótlását kellene megoldani. Horváth Péter arról is beszélt, hogy újra kellene gondolni az életpályamodellt.