Múlt héten Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára azt nyilatkozta, hogy elkészült az új Nemzeti alaptanterv munkaváltozata, ám a tervezet függ a pedagógusok visszajelzésétől is, mivel az anyagot társadalmi vitára bocsátják majd. A pedagógusok azonban eddig nem kapták meg a dokumentumot – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
„Még senki nem látott semmit a NAT-ból, kifeszített íjként várjuk azt a pillanatot, amikor kézbe foghatjuk”
– fogalmazott, hozzátéve: jelezték Bódis József államtitkárnak, hogy részt kívánnak venni a széles körű társadalmi egyeztetésben.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke tartott attól, hogy így kevés idő lesz a valódi társadalmi vitára. A legutóbbi ígéret szerint ősszel tekintheti meg a szakma a tervezetet, az őszi törvénykezési időszakban pedig már szavazni akarnak róla – emelte ki.
„Ennek a társadalmi vitája már csak formaság lehet, hogyha 2019 szeptember 1-jén be akarják vezetni”
– tette hozzá. Szabó Zsuzsa szintén fontosnak tartotta, hogy a társadalmi vita elég hosszú és elég széles körű legyen az új nemzeti alaptantervről.
Tanévkezdés
A pedagógusok most sem tudnak úgy tekinteni a tanévkezdésre, hogy minden rendben van – mondta Szabó Zsuzsa. Mint kiemelte: elsősorban az álláshelyek betöltésével van probléma, más tekintetben ugyanakkor higgadtabban indul a tanév, hiszen
nem történtek kardinális változások.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás azt mondta: szeretnének összehívni egy kerekasztalt a kormányzat és a szakszervezetek képviselőivel. A szervezet vezetője hangsúlyozta:
a legnagyobb probléma a pedagógusok fizetésével van.
Szerinte a béremelés – mely más ütemben zajlott, mint ígérték – az idei évre megtorpan.
A pedagógushiányról, arról, hogy milyen szakos tanárokból van a legnagyobb hiány, nincs hivatalos összesítés – mondta Szabó Zsuzsa. A PSZ elnöke elárulta: főként azok a kollégák hiányoznak a rendszerből, akik a piacon magasabb bérért tudnak elhelyezkedni. Az átlagéletkor 47 év a szakmában, ez azért is jelent lényegi problémát, mivel főként nők dolgoznak pedagógusként, akik 40 év múltán mehetnek nyugdíjba, sokaknak vészesen közeledik ez az időpont.
Pályaelhagyók
A tanárszakra jelentkezők 45 százaléka nem diplomázik, az egyetemet elvégzők 30 százaléka csupán 1-2 évet tölt a pályán, majd 5 év múlva újabb 30 százalék hagyja ott a tanítást – tette hozzá Szűcs Tamás. Noha – szerinte – jelentős keretfeltétel-változtatásokra lenne szükség, a felelősök mégis mindig azt hangoztatják: nincs baj. A 30 százalékos túljelentkezés a pedagógus pályára nem válasz a lemorzsolódásra – jegyezte meg Szűcs Tamás.
A kormányzati kommunikáció nagymértékű béremelésről szól, ám ha ez így lenne, nem hagyná el annyi pedagógus a tanári pályát – mondta Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A kezdők 1-2 ezer forinttal kerestek csak többet a garantált bérminimumnak köszönhetően, így a fenntartónak 200 ezer forintra kellett kiegészíteni a gyakornoki fizetéseket. Szűcs Tamás szerint
nevetségesek a régi és új bérek közötti különbségek.
Plusz juttatások és pótlékok már nincsenek a rendszerben – tette hozzá a PDSZ vezetője. Se a túlmunkáért, se a két szakért nem jár több pénz. A mozgóbérjelleg ellen minden pedagógus szakszervezet tiltakozik. A PSZ és a PDSZ elnöke szerint is vissza kellene állítani a kötelező óraszámot, 22 órában megállapítva.
Fejlesztések
Az épületek felújítása évtizedekre szól, de az informatikai fejlesztéseket három-négyévente meg kell majd ismételni – mondta Szűcs Tamás. A fő iránynak az informatika korszerűsítésének kell lennie, a szakképzésben pedig a tanműhelyeket, térségi integrációs szakképzésű központokat kéne fejleszteni. „Információm szerint már látszik, hogy nincs hozzá elegendő forrás” – fogalmazott, hozzátéve: éppen ezért a szakképzés jobban nyitott a partnerek felé.