Az LMP identitásából fakadóan kritikus a baloldallal; ha a párt elköveti azt a stratégiai hibát, hogy megállapodik a baloldali pártokkal, szavazóinak egy része keresni olyab pártot keres majd – például a Momentumot –, aki azt hirdeti, hogy nem lép együttműködésre a régi politikai erőkkel – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mráz Ágoston Sámuel.
„Szerintem itt valójában mindenki hamiskártyás az ellenzéki oldalon:
nem akar itt senki valójában megállapodni, hanem mindenki azt építi, hogy ne lehessen azt mondani rá majd az esetleges választási vereség után, hogy ő nem követett el mindent a megállapodásért” – fogalmazott a Nézőpont Csoport vezetője. Szerinte – anyagi okok, identitás és mandátummaximalizálás miatt – egyik ellenzéki párt sem érdekelt a nagy ellenzéki összefogásban. „Egy-egy választókerületben egyoldalú visszalépésekre kerülhet még sor – három hét hosszú e téren –, de a nagy megállapodásról csak beszlélni akarnak” – tette hozzá.
Az LMP-vel ellentétben a Demokratikus Koalíciónak nem jár jelentős politikai költséggel, hogy gesztusokat tesz, hiszen Gyurcsány Ferenc pártjának célja, hogy bekerüljön a parlamentbe, és önálló frakcióval bírjon – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel.
Pulai András egyetértett abban, hogy vannak olyan politikai szereplők, akiknek nem érdekük az összefogás. Szerinte, ha a Demokratikus Koalíciónak érdeke lett volna, akkor addig, amíg megtehette volna, támogatta volna közös miniszterelnök-jelölt és közös lista állítását. „Gyurcsány Ferenc nem teljesen tiszta kártyákkal játszik” – fogalmazott.
„Az LMP bírkózik saját magával”
– véli a Publicus Intézet vezetője. A pártra nagy nyomás érkezik a választók részéről, hiszen szavazói 98 százaléka kormányváltást akar, és azt szeretnék, ha ebben az LMP-nek jelentős szerepe lenne. Az elemző úgy látja, a választók ennek érdekében azokkal pártokkal is elfogadnák az együtműködést, melyek politikájával szemben jött létre az LMP. Az együttműködés Szél Bernadettnek óriási áldozatot jelentene, „viszont ennek megkérhetné az árát” – hangsúlyozta a szakértő.
Ellenzéki pártok a parlamentben
Mráz Ágoston Sámuel elfogadja, hogy vannak olyan ellenzéki pártok, akik úgy érzik, elárulnák, amit eddig képviseltek, és a szavazótáborukat is gyengítené, ha egyezségre lépnének a Jobbikkal. „Viszont
a megalakuló következő parlamentben – nagyon nagy biztonsággal állítható, hogy – a Jobbik és a baloldal együtt fog szorosan működni”
– fogalmazott a Nézőpont Csoport vezetője, aki hozzátette, hogy erre a jelenlegi parlamenti ciklusban is volt példa.
Pulai András szerint ebben az esetben kényszeregyüttműködésről beszélhetünk, ugyanis a jelenlegi szabályok mellett az ellenzék egyik ereje sem tud önállóan kezdeményezni. „Ha bármit is szerettek volna, kénytelenek együttműködni” – véli a Publicus Intézet vezetője. Volt ügy, melyben egyetértettek, és volt olyan is, amiben nem, de azt gondolták, hogy„a demokrácia oltárán ennyit fel lehet áldozni” – tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc március 15-én a parlamenti együttműködésről történő megállapodást sürgette a Jobbikkal, melyet Vona Gábor pártja rögtön visszautasított – emlékeztetett Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint „lesz olyan baloldali szavazó, aki ezen el fog keseredni, föl fog háborodni, és lesz olyan jobbikos, mondjuk nemzeti radikális, aki azt mondja, hogy ehhez ő soha nem adta a nevét, de a tendencia mégis ez lesz a következő parlamentben”.
„Ha a baloldali szavazók és a Jobbik-szavazók elfordulnának a pártjuktól egy ilyesmi típusú együttműködés következtében, akkor az már bekövetkezett volna,
hiszen ilyesmi típusú együttműködés eddig is volt” – reagált Pulai András. Mráz Ágoston Sámuel utóbbi tényt elismerte, de hozzátette, hogy az ellenzéki pártok tagadták ezt. „A következő parlamentben ez a természetes működési alapelv lesz, hogy a Jobbik és a baloldal együttműködik” – hangsúlyozta a Nézőpont Csoport vezetője. „Ha olyan lesz a választási matematika, akkor igen, persze” – emelte ki a Publicus vezetője.