A védelmi kiadások és Donald Trump követelései határozzák meg a NATO ankarai csúcstalálkozóját – Ukrajna támogatása és Törökország geopolitikai szerepének elismerése mellett. A szövetség vezetői már a találkozó első napján több mint 50 milliárd dollár értékű védelmi szerződéseket jelentettek be, jelezve Washingtonnak, hogy Európa kész nagyobb részt vállalni saját védelméből.
Például, amerikai felderítő drónokat vesznek több európai ország számára, a NATO pedig új repülőgépeket vásárol a svéd Saabtól. Emellett tizenkét európai ország – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – a következő tíz évben több tízmilliárd dollárt fordít nagy hatótávolságú precíziós fegyverek fejlesztésére.
Mark Rutte főtitkár szerint Európának szabályos „védelmi ipari forradalomra” van szüksége. Nincs vesztegetni való idő, mert Oroszország gyors ütemben növeli katonai kiadásait, miközben Kína, Észak-Korea és Irán is egyre komolyabb biztonsági kihívást jelent – mondta.
A Nemzetközi Védelmi Kutatások Intézete (IISS) szerint a frázisok ellenére Európa továbbra is nagyban függ az USA-tól a nagy hatótávolságú csapásmérő kapacitás, a hírszerzés, a megfigyelés, a felderítés, a logisztika, a műholdas technológia és az integrált lég- és rakétavédelem terén.
A feladat megoldása akár ezermilliárd dollárjába kerülhet Európának és több, mint tíz évet vehet igénybe.
Donald Trump közben ismét elégedetlenségének adott hangot. Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott és nagy hírverést kapott megbeszélése után mondott egy keményet: csak a vele ápolt jó személyes kapcsolata miatt vett részt a NATO-csúcson. Kijelentette, csalódott a szövetségben, mert a nagy nyugati államok nem támogatták kellő mértékben az Egyesült Államok Irán elleni akcióját. Azt is jelezte, hogy nem zárja ki újabb amerikai csapatkivonások lehetőségét Európából. Iránhoz kapcsolódóan, az újabb összecsapásokat kommentálva közölte: összeomlott a tűzszüneti alku, ahogy fogalmazott: „azokkal a szemétládákkal”.
Az amerikai elnök említette, hogy a csúcs előtt beszélt az ukrán és az orosz elnökkel – de újat nem tudott mondani, csak annyit, reméli, hogy hamarosan előrelépés lesz a béke felé.
Washington közben gesztust tett Törökország felé azzal, hogy Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok feloldja azokat a szankciókat, amelyeket Ankara orosz légvédelmi rakéta-beszerzései miatt vezetett be még hat éve. Emellett késznek mutatkozott arra is, hogy ismét F–35-ös vadászgépeket adjon el Törökországnak, ami viszont nem tetszik a NATO-szomszéd Görögországnak és az amerikai szövetséges Izraelnek.
A NATO-n belüli feszültségeket jól jelzi, hogy Trump Ankarában ismét elővette: Grönlandnak amerikai ellenőrzés alá kellene kerülnie. A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen erre válaszul kijelentette, hogy elvárja, hogy a szövetségesek tartsák tiszteletben Dánia szuverenitását, Grönland nem eladó és minden négyzetméterét megvédik.
A csúcstalálkozó nyilatkozatai közt borítékolható volt, hogy megerősítik a NATO Ukrajna melletti kiállását. Volodimir Zelenszkij elnök viszont a napokban azzal bírálta szövetségeseit, hogy Kijev a szép szavak mellett tetteket is, konkrétan még több légvédelmi eszköz szállítását szeretné látni. Közben megismételt tagsági igénye ellenére nem kap biztató jelzéseket a jövőbeli csatlakozásról.