Egyre erősebben érzik a szlovákiai családok a drágulás hatásait. A Home Credit legfrissebb reprezentatív felmérése szerint a háztartások 81 százaléka ma többet költ, mint egy évvel ezelőtt, és több mint egyharmaduk jelentős kiadásnövekedésről számolt be. A felmérés szerint a helyzet Szlovákiában jóval súlyosabb, mint Csehországban, ahol ugyan a háztartások mintegy kétharmada szintén magasabb költségeket tapasztal, de jelentős drágulást csak a válaszadók 17 százaléka érzékel.
A szlovák háztartások körében leggyakrabban havi 100 és 200 euró közötti többletkiadás jelentkezik, ezt a válaszadók csaknem 40 százaléka említette. Ugyanakkor minden ötödik háztartás 200–300 euróval költ többet havonta, míg minden tizedik esetében a pluszkiadás meghaladja a 300 eurót is. A felmérés szerint elsősorban a többgyermekes családok érzik meg erősebben a drágulást, míg a 26 év alatti fiatalok körében ritkábban fordul elő jelentős költségnövekedés.
A növekvő kiadások mögött elsősorban az általános infláció áll, ezt a megkérdezettek 74 százaléka nevezte meg fő okként.
Emellett jelentős szerepet játszanak az élelmiszer- és energiaárak emelkedései is. A kutatás szerint különösen az energiaárak drágulását érzékelik erősebben az emberek, mint egy évvel korábban. A háztartások szerint a szolgáltatások drágulása és a magasabb adók szintén komoly terhet jelentenek.
A kiadások emelkedése természetesen a bevételekre is egyre nagyobb nyomást gyakorol. A szlovák háztartások közel egyharmada úgy véli, havi 200–300 euróval több jövedelemre lenne szüksége ahhoz, hogy fedezni tudja kiadásait. Egynegyedük szerint ennél is több, legalább 300 eurós pluszbevételre lenne szükség, míg minden tizedik háztartás legalább 500 euróval magasabb havi bevételt tartana elegendőnek.
A drágulás miatt egyre többen próbálnak spórolni. A legtöbben az utazáson fogják vissza kiadásaikat, de sokan csökkentik az általános fogyasztást is. Jelentősen visszaesett a drágább háztartási cikkek, valamint a ruházat és lábbeli vásárlása. A háztartások közel egyharmada már az élelmiszeren is takarékoskodik, ami azt jelzi, hogy a megszorítások az alapvető szükségleteket is érintik. A válaszadók tizede pedig az egészségügyi kiadásokon is kénytelen spórolni.
Közben csökken azok száma, akiknek egyáltalán nem kell visszafogniuk kiadásaikat: míg tavaly a megkérdezettek 18 százaléka mondta ezt, idén már csak 13 százalékuk.
A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Kiss Balázs készítette.