Miközben dúl a botrány az amerikai kommandósok által nemzetközi vizeken lerohant venezuelai olajtanker körül, az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be az ország olajszektora ellen. Ezzel párhuzamosan keresi a jogi formulát arra, hogy kisajátítsa a Skipper nevű hajón szállított olajat, amely a venezuelai állami olajcégé (Petróleos de Venezuela –PDVSA). Washington szerint viszont a hajónak korábban köze volt az iráni olaj csempészetéhez.
A friss szankciók ezúttal hat hajózási cégre, valamint Nicolás Maduro feleségének három unokaöccsére irányulnak. A cél az a kiterjedt hálózat, amelyen keresztül Caracas – az amerikai embargókat megkerülve – tankerek és közvetítők segítségével adja el az ország első számú bevételi forrását, a nyersolajat. A venezuelai gazdaság az olajra épül, ezért minden újabb korlátozás komoly érvágást jelent a rezsimnek.
Washington célja túlmutat egyetlen tanker lefoglalásán. Az amerikai kormány szerint a venezuelai vezetés egy „narkoterrorista kartell”, és a térségben végrehajtott katonai műveletek – köztük a drogcsempészettel vádolt csónakok elleni rakétatámadások és a túlélők kivégzése – részei annak a stratégiának, amellyel az Egyesült Államok destabilizálná Maduro hatalmát. Több, a Trump-kormányzathoz közel álló jelenlegi és volt tisztviselő arról beszélt médiumoknak, hogy a nyílt rezsimváltás lehet a valódi cél.
A venezuelai kormány hevesen reagált: „lopásnak” és „nemzetközi kalózkodásnak” nevezte a Skipper lefoglalását. A térségben óriási a káosz: több mint 80 tankhajó várakozik a venezuelai partoknál vagy azok közelében, közülük több mint harminc már most is amerikai szankciók alatt áll. A piac ugyanakkor nem rendült meg: a venezuelai kitermelés ma a globális kereslet kevesebb mint 1 százalékát fedezi, így az olajárak továbbra is nagyjából 58 dollár körül stagnálnak.
A tankerről közben új részletek is kiderültek. Egy amerikai tisztviselő szerint a legénység többsége orosz; az Egyesült Államok arra kérte őket, hogy kormányozzák a hajót amerikai vizekre, bár szükség esetén ezt tartaléklegénységgel oldanák meg.
A zavaros helyzetben egyre nagyobb szerep jut az úgynevezett „árnyékflottának”: azoknak a többnyire elöregedett, gyakran álneveket használó vagy kikapcsolt nyomkövetővel közlekedő tankereknek, amelyek a szankciók alatt álló olajat szállítják. A flotta több mint 1400 hajóból áll, és közel kétharmadára amerikai, brit vagy európai korlátozások vonatkoznak. A tankerek Venezuelából, Iránból és Oroszországból indulva általában Ázsiában kötnek ki, főként Kínában és Malajziában.
A PDVSA szinte teljes flottája szankciós listán van, és az Egyesült Államok a Kubába tartó szállítmányokat is rendszeresen megcélozza. A szakértők szerint
az újabb amerikai fellépés következménye a következő napokban az lehet, hogy csúszik az export és bizonytalanság lép fel,
hiszen számos hajótulajdonos és ügynökség most újragondolja, hogy egyáltalán elinduljon-e Venezuelából.
Továbbá felmerül, hogy a feszültség nemcsak a venezuelai olajexportot béníthatja meg, hanem a nemzetközi tengeri kereskedelmet is erőteljesen próbára teszi.