- Megindokolták a románok, hogy miért nem lőtték le az orosz drónt
- Lezárták a lublini repülőteret, felszálltak a lengyel vadászgépek
- Kis-Benedek József a drónincidensről: ez provokáció és teszt volt egyszerre
- A lengyelországi dróntámadás miatt összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa
- Iráni–orosz drón lengyel földön: egyértelmű, hogy az oroszok provokálták a NATO-t brit szakértők szerint
- Így lőtték le a lengyelek az orosz drónokat: több ország harci gépei segítettek – részletek
Tibor Gašpar, a pozsonyi parlament kormánypárti alelnöke elítélte a lengyel légtér drónok általi megsértését, és megjegyezte, hogy Szlovákia nem áll készen egy hasonló incidens kezelésére, mivel nem képes saját légterének megvédésére. „Biztos, hogy konzultálnunk kell majd a többi NATO-tagállammal, és foglalkoznunk kell azzal, hogyan lehet jobban megvédeni az Észak-atlanti Szövetség keleti szárnyát” – mondta Gašpar, hozzátéve, annak ellenére, hogy a szövetség sok pénzt fektet fegyverekbe, amelyek Ukrajnába kerülnek, saját biztonságát alábecsüli.
Tibor Gašpar szerint ebbe a helyzetbe Jaroslav Naď, a védelmi tárca korábbi vezetője sodorta az országot, aki minisztersége idején döntött arról, hogy légvédelmi rendszereket, köztük S-300-as rakétákat adományoznak Ukrajnának. A kormánypárti politikus az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozott, amely szerint Naď törvényt sérthetett az állami vagyon kezelésével összefüggésben. Gašpar gyors vizsgálatot vár az ügyben. Az Európai Ügyészség már büntetőeljárást indított, és Gašpar felszólította az illetékes ügyészt, hogy adjon tájékoztatást a vizsgálat állásáról. Az ügyet Szlovákiában a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal is vizsgálja.
Jaroslav Naď, aki Igor Matovič kormányzása alatt vezette a szlovák védelmi minisztériumot, visszautasítja a bírálatokat, és azt mondja, nem igaz, amit a jelenlegi kormány állít, vagyis, hogy Szlovákia védtelen lenne a légvédelem terén. Ahogy szerinte az az állítás sem állja meg a helyét, hogy Szlovákia ne tudna védekezni egy esetleges dróntámadás esetén.
A korábbi miniszter emlékeztetett,
az S-300-as rendszer a garázsban állt, és nem védte a szlovák égboltot.
A rendszerrel ráadásul nem is gyakoroltak; a szlovák katonák mindössze egyszer vettek részt egy kiképzésen Bulgáriában.
Megjegyezte azt is, hogy a rövid hatótávolságú Igla légvédelmi rendszer még mindig a szlovák hadsereg rendelkezésére áll, a kérdés, hogy Robert Kaliňák védelmi miniszter vagy Peter Pellegrini köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnokaként adott-e arra vonatkozó parancsot, hogy ezt a rendszert az ukrán határ közelében helyezzék üzembe. Naď információi szerint mindez nem történt meg, ugyanakkor az említett Iglán kívül Szlovákiában vannak még KUB légvédelmi rakéták és Mantis légvédelmi fegyverrendszerek mintegy 300 millió euró értékben.
Jaroslav Naď azt is felidézte, hogy minisztersége alatt kiírtak egy pályázatot légvédelmi rendszerekre: mégpedig az izraeli Barakra és a lengyel Piorunra. Robert Kaliňák jelenlegi védelmi miniszter azonban mindent visszavont, mondván, hogy ő Patriot rakétákkal akarja védeni a légteret. „14 hónapig a Patriotokról ábrándozott, hogy végül aláírja azt a szerződést a Barakokról, amelyet még mi pályáztunk meg. 14 hónapot pazarolt el” – jegyezte meg Szlovákia korábbi védelmi minisztere.
Fotónkon egy Igla légvédelmi fegyver látható egy ukrán katona kezében.