Nem is olyan rég még vizionáriusként és merész, formabontó vállalkozóként ünnepelték Elon Muskot. Azóta azonban, hogy nemcsak értésre adja a véleményét, hanem még tanácsokat is osztogat egyes országoknak, kezd elpárologni a csodálat.
Azt követően, hogy Musk cikket írt egy német lapba, amelyben „utolsó reménysugárnak” nevezte a radikális jobboldali és bevándorlásellenes AfD pártot, majd „inkompetens bolondnak” titulálta Olaf Scholz kancellárt, és ismertté vált, hogy csütörtökön az AfD kancellárjelöltjével, Alice Weidellel folytat online beszélgetést, levették a kesztyűt.
Musk másfél hónappal az előre hozott német választások előtt rendezi meg az élő webes közvetítést, ami miatt a demokratikus folyamatot manipuláló dezinformátornak kiáltották ki.
„Maradjunk nyugodtak! Ne tápláljuk a trollt!”
– volt Scholz válasza. Hétfőn szólalt meg Emmanuel Macron francia elnök, aki hihetetlennek nevezte, ami történik. „Tíz éve el sem hittük volna, ha azt mondják: az egyik legnagyobb közösségi médium gazdája egy új, nemzetközi reakciós mozgalom pártjára áll, és közvetlenül beavatkozik a választásokba” – mondta.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök ugyan nevét nem említve, de azt mondta: „emberek hazugságokat és dezinformációt terjesztenek” a kiskorú lányokat szexre kényszerítő brit-pakisztáni csoportokról.
Musk „tömeges nemi erőszak bűnrészesének” nevezte a korábban főügyészként dolgozó kormányfőt és platformján, az X-en egy olyan bejegyzést is posztolt, amely szerint Starmer „szándékosan nem foglalkozott a lányok és szüleik kéréseivel, hogy politikai támogatást nyrejen”. Starmert börtönbe kéne zárni, „Amerikának pedig fel kéne szabadítania Nagy-Britannia népét a zsarnoki kormányától” – írta még.
Kellemetlen pofont kapott Musktól az amúgy bevándorlásellenes, de a széles politikai támogatás megszerzésén munkálkodó brit Nigel Farage, mert nem akart egy, a milliárdosnak tetsző, és a gyerekzaklatási ügyet emlegető, muszlimellenes és bebörtönzött brit aktivista oldalára állni. A két tűz közé került politikus zavartan úgy fogalmazott, hogy van, amiben nem értenek egyet.
Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök közben azt mondta:
„aggasztó, hogy egy, a közösségi médiához való jelentős hozzáférés és gazdasági források birtokában álló férfi ilyen közvetlenül be tud avatkozni más országok belügyeibe”.
A spanyol kormányszóvivő pedig közölte: a platformoknak „totálisan semlegesnek kéne maradniuk, mindenféle beavatkozás nélkül”. Thierry Breton, a digitális politikáért felelős volt uniós illetékes szerint a német AfD-társelnök és kancellárjelölt Weidelt komoly versenyelőnybe hozza, hogy Musk beszélget vele az X-en.
A nagyobb európai országok vezetői közül egyedül Giorgia Meloni az, aki jó viszonyt ápol Muskkal, „zseninek” és „különleges innovátornak” nevezte – miközben jelentések szerint a Muskhoz tartozó Starlink egy másfél milliárd dolláros ügyletről tárgyal Rómával a titkosított, műholdas internetkapcsolat biztosításáról.