- Újabb gyanús hiba egy skandináv adatkábelen
- Megfigyelnek a Balti-tengeren egy kínai hajót, amely épp az átvágott internetkábelek közelében volt
- Egy kínai hajót gyanúsítanak azzal, hogy elvágta a kommunikációs kábeleket a Balti-tengeren
- Időlegesen megszakadt az összeköttetés Finnország és Németország között
November 18-án, amikor két, a Balti-tenger alatt futó kommunikációs kábelt szakítottak el – több északi ország szerint szándékosan – nagyszabású hadgyakorlatot tartottak a térségben a NATO tagállamai. Harminc hajó és négyezer fős állomány vett részt a „Fagyos szelek” névre keresztelt háborús játékban – írja a Reuters. A gyakorlat célja az volt, hogy a szövetség javítsa védelmi potenciálját azokon a vizeken, ahol a globális teherhajó-forgalom 15 százaléka halad át és amely egyre sebezhetőbbnek tűnik.
A finn és a svéd csatlakozás után a NATO beltengerének is nevezett övezetet nyolc tagállam és Oroszország fogja körbe. A 2022-es ukrajnai invázió kezdete óta legalább három szabotázsgyanús cselekmény történt ezeken a vizeken – teszi hozzá a hírügynökség.
A legutóbbi esetekkel egy kínai hajót gyanúsítanak, amely feltételezések szerint 160 kilométeren át húzta magával a tengerfeneket felszántó horgonyát, elszakítva a távközlési vezetékeket. A 225 méter hosszú Yi Peng 3 teherhajót az elmúlt napokban NATO-hadihajók vették körül, miközben nemzetközi vizsgálat folyik a szabotázsakciók ügyében.
„A NATO fokozza a járőrözést, és innovatív technológiákat is bevet” – magyarázta Arlo Abrahamson, a NATO tengerészeti főparancsnokság szóvivője. Ennek ellenére
egy horgonnyal viszonylag könnyű elszakítani egy kábelt,
miközben az időjárás miatt sokszor veszélyes viszonyok uralkodnak. Emiatt szinte lehetetlen megelőzni az efféle támadásokat.
A hadgyakorlat harmadik napján a német haditengerészet megpróbált elindítani egy tengeri drónt a tengerfenék feltérképezésére. A viharos időjárás, a hideg és a késedelmes indítás miatt a drón „lefagyott” és a lehűlt akkumulátorok nem tudták hajtani.
A szövetség a térség vizein folytatott gyanús tevékenységek nyomonkövetésére átalakított egy hat hajóból álló volt aknaszedő egységet. Ennek ellenére nehéz bizonyítani a Yi Peng 3 esetében, hogy szándékosan rongálta meg a kábeleket.
A fenyegetések elhárítására a NATO tavasszal felállított egy tengerészeti központont a kritikus, tenger alatti struktúra gyenge pontjainak feltérképezésére. A szövetség olasz székhelyű kutatási és kísérleti központja olyan szoftvert állít hadrendbe, amely több forrásból rakja össze a képet és ad visszajelzést arról, hogy mi történik a térségben. A fejlesztések ellenére Hans-Werner Wiermann vezérőrnagy azt mondja, hogy egyetlen vezetéket sem lehet folyamatos megfigyelés alatt tartani. Ezért szerinte a hibrid támadásokra az ellenállóképesség fokozásával – például extra kábelek lefektetésével – a legjobb reagálni.
A szabotázsakciók után először a kézenfekvő jelöltet, Oroszországot gyanúsították, de később Kína lépett a képbe – amelynek például Litvániával feszült a viszonya. Vilnius egyfajta diplomácia képviselet nyitását engedélyezte Tajvannak és kínai diplomatákat utasított ki a kábelincidensek után.