Ha Nagy-Britanniában népszavazás lenne a brexitről, akkor 56 százalék voksolna a visszalépésre az Európai Unióba. Ennek a csoportnak közel a negyede 2016-ban a kilépésre szavazott. A másik oldalon 44 százalék nem akarja a visszalépést (17 százalékuk olyan, aki 2016-ban még a maradásra voksolt) –derült ki egy piac- és közvélemény-kutató cég, a Redfield & Wilton szeptemberi felméréséből.
Gen Z leads drive to reverse Brexit:
— Stay European #RejoinEU ?? #FBPE (@StayEuropean) September 14, 2024
"Strikingly, support for overturning the UK’s decision to cut its ties with Brussels among Generation Z – who were too young to take part in the 2016 referendum – is by a two-to-one margin."https://t.co/H77PToeTHC
Bár a céget csak néhány éve, 2020-ban alapították, eddigi prognózisai mindössze 3,3 százalékkal tértek el a kimenetelektől. (A szervezet szerint például az elmúlt három hónapban közel 3,7 százalékkal nőtt a választásokon vesztes konzervatívok, míg 7,6 százalékkal esett a kormányra lépett Munkáspárt népszerűsége.)
Az adatokban elmélyedve az is kiderül, hogy a 2016-ban még szavazásra nem jogosult Z-generáció tagjai 2:1 arányban voksolnának az EU-ba való visszalépésre. Bár a brexit ténye már nem foglalkoztatja annyira a briteket, de a szavazók többségének az a benyomása, hogy a tényleges kilépés óta „szinte minden rosszabb lett” – fogalmaz az Independent című lap:
- visszaesett a gazdaság (43%: visszaesett, 22%: erősödött)
- nőtt a bevándorlás (39%: nőtt, 21%: csökkent)
- megdrágult az élet (58%: drágult, 18%: olcsóbb lett)
- romlott a közegészségügy teljesítménye (45%: romlott, 13%: javult)
- visszaestek a bérek (31%: estek, 28%: nőttek),
- visszaesett az export (41%: nehezebb exportálni, 17%: könnyebb exportálni)
- romlott Nagy-Britannia nemzetközi megítélése (40%: igen, 21%: nem)
- kérdésessé vált, hogy Skócia és Észak-Írország bent marad-e az Egyesült Királyságban
A brexitkampányban botrányt váltott ki, hogy Boris Johnson majdani miniszterelnök egy olyan busszal járta az országot, amelynek az oldalán az volt, hogy a közegészségügy (NHS) kapná meg azt a heti 350 millió fontot, amit London az EU-kasszába befizet. Már a 2016-os szavazás másnapján hárította a felelősséget Nigel Farage, a kilépési mozgalom kulcsfigurája, mondván: „hiba volt az ígéret” és hogy az ő kampánya – szemben a hivatalossal – nem is ígért ilyesmit. A britek egy része elképedve fogadta, hogy ebben a kérdésben megvezették őket.
Starmer nem akar újra belépni és nem akar népszavazást
Visszatérve 2024-hez, Sir Keir Starmer új, munkáspárti miniszterelnök az elmúlt hetekben elkezdett puhatolózni az európai partnereknél, hogyan lehetne megerősíteni Nagy-Britannia és az unió kapcsolatait. Bár politikai ellenfelei azzal vádolják, hogy alattomban vissza akarja léptetni az országot az EU-ba, a kormányfő hivatalosan deklarálta, hogy nem fordítja vissza a brexitet.
„Világosan megmondtam, hogy nemet mondok az EU-ba, a közös piacba, a vámunióba való visszalépésre és az uniós szabad mozgás brit földre való kiterjesztésére"
– mondta. Ezzel arra utalt, hogy ő nem akar második népszavazást, amely szerinte megosztaná az országot és elvonná a figyelmet a nagy feladattól, hogy rendbe tegyék a brit állam pénzügyeit és közszolgáltatásait. Viszont azt magyarázta, hogy jobb „alkut” akar – eme kifejezést előszeretettel használják a brit politikusok –, mint amit annak idején Boris Johnson kötött (aki levezényelte, hogy a 2016-os referendum után 2020. január 31-én megvalósuljon a brexit).
#Brexit
— Britain People (@Britain_People) September 12, 2022
◾️No one under the age of 23 voted to leave the EU.
That's an entire generation of our upcoming brightest and best who'd probably love to "move somewhere cheaper" (and better), but they can't because we're all now imprisoned on Brexit island.#ToriesOut pic.twitter.com/P274CrkI61
Mind mond a közvéleménykutatás?
Az összes korcsoportot magában foglaló és visszalépésre szavazni kívánók 56 százalékon állnak. A 18-24 év közöttiek viszont már 61 százalékban akarják az unióba való visszalépést (miközben kortársaik 28 százaléka szavazna ellene). A Z-generáció véleménye és megítélése azonban ellentmondásos – például az idősebb munkavállalók egy része szerint nincs bennük elég kitartás és az identitáspolitikával vannak elfoglalva. Egy felmérés szerint háború esetén csak 14 százalékuk harcolna az országért.
A 25-44-es korcsoport hasonló arányban támogatja a visszalépést. Viszont az 55 évnél idősebbek körében a legerősebb a brexithez való ragaszkodás. Az is kiderült, hogy a válaszadók 52 százaléka akar újabb népszavazást az EU-tagságról, míg 34 százalék nem. Továbbá: 42 százalék szerint az EU visszaengedné a briteket, míg 22 százalék szerint nem. Mindez azt mutatja, hogy
a britek többsége a hibahatáron túl is jobb ötletnek tartja az EU-ba való visszalépést.
A válaszadók kis többsége szerint Skócia függetlenné válhat (eme nemzet polgárai többségükben a brexit ellen szavaztak), és hogy Észak-Írország egyesül az Ír Köztársasággal.
Brexit faces an uncertain future
— Liz Webster (@LizWebsterSBF) September 15, 2024
Bregret is common across the board.
Over 60% of Gen Z voters would vote to rejoin the EU if the ballot boxes were open today.
Now a majority of 52% want a vote on rejoin within THIS Parliament. https://t.co/trazNLixMb pic.twitter.com/9rtsthe8Gy
A válaszokból az derül ki, hogy a briteknek csak a negyede tartja „kiemelten fontosnak” a brexit kérdését, és a fentieknek némileg ellentmondva, 38 százalék úgy gondolja (33 százalékkal szemben), hogy a brexitnek a jövőben pozitív hozadéka lesz a szigetország számára.
A felmérés készítői szerint kétséges, hogy Starmer miniszterelnök „el akarná játszani a politikai tőkéjét” azzal, hogy előveszi az EU-tagság ügyét.