Vasárnap újranyitják a Gázai övezet északi határán fekvő átkelőt az izraeliek Ereznél - ezt közölték azután, hogy az október 7-i Hamász-mészárlások után indult izraeli offenzíva immár hetedik hónapjába lépett.
A gázai palesztinoknak szánt humanitárius segélyt emellett Asdód kikötője is fogadja majd, és onnan szállítják tovább.
A lépésre azután kerül sor, hogy Izrael nemzetközi bírálatok össztüzébe került a háborúja nyomán súlyosan szenvedő gázai palesztin lakosság helyzete miatt. Dél-Afrika népirtással vádolta meg, míg az ENSZ Emberi Jogi tanácsában 28 ország szavazott arra 13 tartózkodás mellett, hogy Izraelt számoltassák el potenciális háborús bűnök elkövetése miatt. A zsidó állam válasza: a szervezet rég elfordult Izrael népétől, a Hamászt védi, és azt sugallja, hogy az országnak nincs joga megvédeni a népét.
Izrael hiába próbálja jelezni, hogy a Hamász által az áldozatokról közölt adatok manipuláltak, a világ közvéleményének egy része elfordult tőle, és az újraválasztására készülő Joe Biden amerikai elnök is szavazókat veszít. Ennek nyomán Biden csütörtökön nyers hangvételű beszélgetést folytatott közel-keleti szövetségese kormányfőjével, Benjamin Netanjahuval. Azt mondta neki, hogy „konkrét” lépéseket vár el tőle a gázai humanitárius válság mérséklésére, és megfenyegette, hogy
Washington megtorló intézkedéseket léptet életbe, ha Izrael nem válaszol.
Biden elnökválasztási riválisa, a határozottabban Izrael-párti Donald Trump is megjegyezte: „Izrael vesztésre áll a PR-háborúban”, ezért szerinte gyorsan le kell zárnia a konfliktust, és győzelmet kell hirdetnie – magyarázta.
Az izraeliek közben hét segélymunkás megölésével is maguk ellen hangolták a nemzetközi közvéleményt – a külföldiek autókonvoját izraeli drónok bombázták szét, és a bírálók szerint a pilóták tudták, hogy mit csinálnak. Többek között ezért mondta 30 perces telefonbeszélgetésük során Biden Netanjahunak, hogy következményei lesznek, ha nem kezdi el védeni a palesztin civileket. Az amerikai politikát Izrael lépései fogják meghatározni – tette hozzá.
A kérdés, hogy beváltja-e a fenyegetést.
„Bibit nem érdekli, hogy mit mond Amerika, az érdekli, hogy mit tesz”
– mondta Ben Rhodes volt helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó, aki az Obama-kormányzat alatt szolgált. Emlékezetes módon egyszer Obama sem váltotta be fenyegetését, amikor csapásokat helyezett kilátásba a szíriai kormányerők ellen.
Amit Biden tehet(ne), az a fegyverszállítások leállítása Izraelnek. Ezt nyíltan nem mondta ki, és az elképzelés erősen ellentmondásos, mivel a parányi ország amerikai támogatás mellett tudta megvédeni magát arab szomszédaitól több háborúban. Amerikai külpolitikai elemzők szerint azonban a katonai segély korlátozása az egyetlen nyomásgyakorlási eszköz, ami Washington kezében van.