Jens Stoltenberg határozottan válaszolt Donald Trump NATO-kilépési fenyegetésére

"Az Egyesült Államok szilárd és fontos szövetséges marad. Az USA biztonsági érdeke is az, hogy több mint 30 barátja és szövetségese legyen" – mondta Jens Stoltenberg a davosi Világgazdasági Fórumon a Bloomberg TV-nek adott interjújában. A nyugati katonai szövetség főtitkára arra is emlékeztetett, hogy az Kongresszusban kétparti konszenzus támogatja a NATO-t és a tagságot.

Hozzátette, hogy Donald Trump – még elnöksége idején – „elégedetlen volt a szövetségesek költségvetési hozzájárulásaival” – azaz, hogy GDP-arányosan kevesebbet költöttek védelemre. „De ezt már nem csinálják” - mondta, bár ködösen úgy fogalmazott: „egyre több szövetséges költi GDP-je 2 százalékát vagy többet védelemre”.

2018-ban Donald Trump emlékezetes módon belekötött Németországba és magával Stoltenberg NATO-főtitkárral is volt egy feszült pengeváltása. Az akkori NATO-csúcs előtt azt mondta, hogy „Németországot teljességgel Oroszország ellenőrzi” és bírálta az akkor még sínen lévő Északi Áramlat 2 projektet. Trumpról bírálói rendre azt mondták, hogy Putyin orosz elnök zsebében van, de akkor az orosz energiaimport ellen kelt ki – nem túl burkoltan azért, hogy a szövetségesek az Egyesült Államoktól vegyenek cseppfolyósított földgázt.

Az ukrajnai háború miatti szankciók nyomán ez a vágya teljesült: a statista.com oldal adatai szerint az ukrajnai orosz invázió kezdete óta – átlagban – nőtt az amerikai cseppfolyósított gáz importja, bár a csúcs 2022. júliusában volt, amikor a februárihoz képest közel 25 százalékkal több amerikai LNG érkezett az öreg kontinensre.

Ezt visszaesés követte, majd tavaly februárban ismét meglódult az import, de szeptemberre visszaesett a legutolsó, háború előtti hónap szintjére.

Az amerikai Energia Információs Hivatal adatai szerint 2022-ben Európa volt az amerikai LNG fő vásárlója.

Visszatérve Donald Trumpra és a NATO-ra: az akkori elnöknek épp az volt a baja – és ezt egy élőben közvetített reggeli során Merkel volt német kancellár és más házigazdák szemébe is mondta – hogy „mi védjük Németországot, Franciaországot és más országokat, és akkor eme országok sokasága leszerződik egy vezetékre Oroszországgal, amikor már dollármilliárdokat fizetnek neki. Szerintem ez nem helyes”.

Ha viszont Amerika szövetségesei megnövelték a védelmi kiadásaikat, akkor miért téma még mindig, hogy Trumpnak nem tetszik hazája NATO-tagsága? Az egyik magyarázat az lehet, hogy szkeptikusan tekint a szövetségre: Thierry Breton, a belső piacért felelős EU-biztos kedden sokkoló módon ezt állította: a két évvel ezelőtti davosi fórumon Trump azt mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek: „értsék meg, ha Európát támadás éri, soha nem fogunk segíteni és támogatni Önöket. Ja, és a NATO halott, ki fogunk lépni. Amúgy meg maguk németek, jönnek nekem 400 milliárd dollárral, mert nem költöttek eleget a védelemre”.

Amikor Stoltenbergnél a Bloomberg erre rákérdezett, akkor úgy fogalmazott, hogy

Trump „neki ilyet soha nem mondott” és csak annyi volt a jogos panasza, hogy a szövetségesek nem fordítanak elég pénzt a védelmi kiadásokra.

Az Atlantic magazin szerint a másik ok az, hogy Trump első elnöksége idején mindig volt valaki a kormányzatban, aki lebeszélte a kilépés ötletéről, de ha újraválasztják, ők már nem lesznek a Fehér Házban. Mára nincs elég olyan republikánus – vagy legalábbis Trumppal együttműködő – elemző, aki érti Európát és Oroszországot.