A holdbéli rejtélyre utaló tanulmány a tekintélyes szaklapban, a Planetary Science Journalben jelent meg csütörtökön. Az amerikai szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a tavaly a Holdra zuhant "űrszemét" valójában a 2014-es kínai Csang'e-5 tesztmisszióban használt Hosszú Menetelés rakétából származik.
A becsapódás nyomán két, szokatlan kráter keletkezett. Ebből a tudósok arra következtettek: a hordozórakéta "nem nyilvános", magyarul titkos eszközöket vagy műszereket szállított. Szerintük az ügy arra is rávilágít: milyen fontos nyomon követni a használaton kívüli űreszközöket – írja a South China Morning Post című hongkongi lap.
A Csang'e-5 T-1 kísérleti űreszközt 2014 októberében, egy háromfokozatú, Hosszú Menetelés 3C rakétával lőtték fel a délnyugat-kínai Hszicsang központból. És hogy miért állítják a kutatók, hogy titkos rakománya volt? "Az ember azt várná, hogy egy kicsit imbolyogjon, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a rakéta teste egy nagy üres héj, amelynek egyik végén egy nehéz hajtómű van" - mondta Tanner Campbell, az Arizonai Egyetem doktorandusza és a tanulmány társ szerzője.
"Ez viszont nagyon stabilan haladt" – tette hozzá.
Ahhoz, hogy a rakéta egyensúlyban legyen, a gyorsítórakéta felső végére nagy tömeget kell tenni, hogy kompenzálja a hordozóeszköz alján lévő két hajtóművet. Ezek, a Csang’e esetében üzemanyag nélkül is egyenként féltonnásak. A gyorsítóra szerelt két ismert műszer azonban Campbell szerint csak 27 kg-ot nyomott. A tudósok összevetették a Csang’e adatait azokkal az Apollo-missziókkal, amikor kutatási célból szándékosan hagyták, hogy rakétatörmelék csapódjon a Holdba. Az ilyen ütközések kör alakú vagy hosszúkás mélyedéseket okoztak - de nem dupla krátert.
"Ahhoz, hogy ilyen két, nagyjából azonos méretű krátert kapjunk, majdnem azonos tömegű, egymástól különálló elemre van szükség... Fogalmunk sincs, hogy mik lehettek - talán különleges tartószerkezet, műszerek, vagy valami más. Valószínűleg soha nem tudjuk meg " – mondta Campbell.
2015-ben, öt hónappal a kínai tesztmisszió indítása után, a csillagászok űrszemetet fedeztek fel és WE0913A névre keresztelték el. Figyelték az útját, de senki sem tudta, honnan származott. Tavaly március 4-én az objektum a Hold túlsó oldalán egy 16 és egy 18 méteres krátert ütött a felszínbe. A kutatók földi távcsövek segítségével vizsgálták a röppályát és "egyértelműen" megállapították, hogy az űrszemét a Hosszú Menetelés 3C rakétahordozóból származott, amelyet Kína a 2014-es Csang'e-5 T-1 küldetéshez használt.
Néhány héttel korábban azonban a kínai külügyminisztérium tagadta, hogy Hosszú Menetelés rakétájuk a Holdba csapódott volna.
Azt állította, hogy az visszatért a Föld atmoszférájába és ott elégett. Megfigyelők azonban azt feltételezték, hogy a kínai külügyi szóvivő összekeverte a Csang'e-5 küldetést a korábbi Csang'e-5 T-1 tesztmisszióval, amelyről a tudósok most úgy vélik, hogy ez okozhatta a Holdon keletkezett furcsa krátereket.