Nyitókép: Veejay Villafranca/Bloomberg via Getty Images

Dávid és Góliát: kínai fegyveres hajók kontra filippínó halászok – videó

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2023. szeptember 25. 15:55
Fülsüketítő hangkürttel, vízágyúkkal és úszó bójasorokkal próbálja távol tartani Kína a filippínó halászokat egy olyan tengerszakasztól, ami majdnem négyszer közelebb van az ő szárazföldjükhöz, mint Kínához. Nemcsak a Fülöp-szigetek, de Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan viszonya is feszültté vált a pekingi erőfitogtatás miatt.

Kezdetleges és kicsi halászhajók, egy nagyobb ellátóhajó, a hozzá kötött sok-sok csónakkal és néhány száz méterre a kínai parti őrség modern, föléje tornyosuló fehér és fenyegető járműve. A rádión pedig érkeznek az üzenetek: „azonnal hagyják el a kínai területet”.

Így néznek farkasszemet a Fülöp-szigeteki halászok Kínával, ami magáénak mond egy vitatott tengerszakaszt a Scarborough-korallzátonynál, a legközelebbi Fülöp-szigetekhez tartozó szárazföldtől 240 kilométerre, noha Kína partjai innen 900 kilométerre vannak.

A körzetben dolgozó halászok akár két hetet is a tengeren töltenek, miközben motorcsónakokon szállítják nekik az élelmet és hajóiknak az üzemanyagot. Csakhogy ezeket üldözőbe veszik a kínai parti őrség sokkal gyorsabb csónakjai és igyekszenek nem oda engedni őket a halászhajókhoz.

A halászok arra panaszkodnak, hogy megfosztják a megélhetésüktől, hogy halásszanak a zátony sekélyebb, de tonhalban és sügérben gazdagabb vizeiben, illetve hogy ott menedéket keressenek, amikor viharos a nyílt tenger.

Az egyik halász az AFP hírügynökségnek arról számolt be, hogy a kínai motorcsónakok meglökdösték az ő járművét. Mások arra panaszkodtak, hogy a kínaiak elvágják a horgonyaik köteleit vagy vízágyúkat irányítanak rájuk. A közelben parkoló kínai parti őrség hajóján egy körülbelül másfélszer nyolc méteres mátrix kijelző is található, amin figyelmeztető üzeneteket jelenítenek meg a halászoknak.

Tudósítók megjegyzik, hogy a tenger jogállásáról szóló 1982-es nemzetközi konvenció szerint – aminek szövegezésében Kína is részt vett – a part menti országoknak joghatóságuk van a partjaiktól 370 kilométerig tartó zónában a természeti kincsek kiaknázására.

Luzon filippínó sziget 240 kilométerre van a Scarborough-zátonytól, tehát a halászok az egyezmény szerint nem sértenek törvényt. Kína azonban azt mondja, hogy szinte az egész Dél-kínai-tenger az ő fennhatósága alá tartozik, és 2012 óta magához ragadta a terület ellenőrzését a Fülöp-szigetektől.

Egy újabb lépésként – fülöp-szigeteki illetékesek vádjai szerint – egy 300 méter hosszú, úszó bójaakadályt feszítettek ki, hogy blokkolják a halászhajókat.

„Adják vissza nekünk, ami a miénk és menjenek el innen” – mondta Nonoy de los Reyes halász a környékről.

Kína egy négyezer évvel ezelőtti császári dinasztiára hivatkozva mondja magáénak a Dél-kínai-tengert, a hágai Nemzetközi Bíróság azonban 2016-ban úgy döntött, hogy nem támogatja ebben történelmi precedens és az 1982-es tengeri konvenció a mérvadó.