Szerdán ellenzéki riválisa cincálta darabokra Boris Johnsont a parlamentben: „Szánalmas, ismétli a hazugságot arról, hogyan adott posztot egy szexuális ragadozónak. Önök pedig, lightos dandár kitartanak mellette. Legyen már önbecsülésük!” – intézte szavait Keir Startmer a szemben ülő kormánytagokhoz.
Johnson pedig jött a bejáratott szöveggel: kemény idők járnak, háború van, ilyenkor kell kitartani és felelősen kormányozni – azaz nem mond le.
Mindez a keddi példátlan dráma után történt, amikor még a korábban veszélytelen „igenembernek” tartott pénzügyminisztere, Rishi Sunak és egészségügyi minisztere, Sajid Javid is kihátrált Johnson mögül.
Nagy-Britanniában a pénzügyminiszter gyakorlatilag a második ember, a kormányfővel szomszédos házban lakik, és mindig a potenciális utódok egyike. Sunak távozása ezért is sokkoló hír, ahogy a korábban fajsúlyosabb belügyi és a pénzügyi tárcát is birtokló Javidé is.
Az egykor lojális beosztottak lemondási lavinája szerdán még nagyobb lendületet vett. Felállt az igazságügyi és pénzügyi államtitkár, majd az iskolákért felelős államtitkár is, így-úgy jelezve: toxikus a számukra, ha egy lapon említik őket a volt főnökükkel.
A néhány perc különbséggel lemondott két nagyágyú, Sunak és Javid finom brit eleganciával adta értésre,
hiába a hatalom, az erkölcsi tőkéjüket kockáztatják, ha maradnak.
„A közvélemény jogosan várja el, hogy a kormány rendesen, kompetensen és komolyan végezze a munkáját. Lehet, hogy ez az utolsó miniszteri megbízatásom, de úgy érzem, megéri harcolni ezekért az értékekért. Ezért mondok le” – írta a brit elitből érkezett Sunak.
A magát a munkásosztályból felküzdő Javid pedig úgy fogalmazott: „nagyon sajnálom, de nem tudok nyugodt lelkiismerettel tovább dolgozni a kormányban. Csapatjátékos vagyok és a brit nép jogosan várja el a tisztességet a kormányától”.
Az, hogy mindez miért történik, szinte mellékes az elmúlt hónapok és évek sorozatos Johnson-botrányai közepette. A mostani apró banánhéjnak tűnhet: tudott-e Johnson a parlamenti frakcióvezető, a férfikollégáit részegen molesztáló Chris Pincher problémáiról és kapott-e figyelmeztetéseket? És hazudott-e róluk?
Egyre több a bizonyíték, hogy tudott, és már 2019-ben kapott, de ezt csapata először tagadta, majd Johnson közölte: „kapásból nem emlékszik rá”. Egy vezető kormányhivatalnok, nyíltan hazudozással vádolta meg és emlékeztetett: Pincher ügyében hivatalos panaszt nyújtottak be és csak annyiban igaz, hogy – az ügyfélszolgálatosok kedvenc kifejezésével élve - „megoldották az ügyet”, hogy lezárták a nyomozást, de Pinchert nem tisztázták.
Johnson végül kedden magához rendelte a médiát, hogy kimagyarázza magát, de az interjúkban többet hebegett-habogott, mint Hugh Grant egy átlagos angol romantikus komédiában. Úgy gondolta, ha ismét bocsánatot kér – ezúttal azért, hogy nem rúgta ki időben Pinchert - és azt mondja, hogy sokkal fontosabb ügyekkel foglalkozott, és ezt „elfelejtette”, az elég.
És hogy most mi jöhet a brit nyári drámában?
A szerdai alsóházi vitanapon a Konzervatív Párt több rendkívül befolyásos tagjai is távozásra szólította fel Johnsont. Köztük volt David Davis volt Brexit-ügyi miniszter, aki kijelentette: nem szolgálná az ország érdekét, ha Boris Johnson maradna a miniszterelnök.
Mint a BBC megjegyezte: „az ellenzék veled szemben ül, de az ellenségeid a hátad mögött” – azaz, maguk a konzervatív képviselők vehetik vérét a vezérnek. Amit Johnson egy előrehozott választással védhet ki. Ennek lehetőségét új pénzügyminisztere, Nadim Zahawi sem zárta ki – csakhogy most az ellenzéki Munkáspárt a nagy esélyes.
Az újabb bizalmatlansági sem kizárt
Johnson ellen június elején saját pártjának alsóházi frakciója terjesztett be bizalmatlansági indítványt, miután az elmúlt hónapokban kiderült az is, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.
A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.
Johnson a bizalmi szavazást megnyerte ugyan, de az alsóházi konzervatív pártcsoport tagjainak 41 százaléka ellene szavazott.
A jelenlegi pártszabályzat alapján 12 hónapon belül nem kezdeményezhető a frakciótagok részéről újabb bizalmatlansági indítvány a kormányfő ellen, de az alsóházi pártcsoport illetékes bizottságának vezetője szerda este ülésre hívta össze a testületet, és napirenden lesz e szabály esetleges módosítása is.
Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport gyorselemzésében közölte: immár 90 százalékosra taksálja annak az esélyét, hogy Johnson ellen újabb bizalmi szavazást tart az alsóházi tory frakció, valószínűleg a parlament július 21-én kezdődő nyári szünete előtt.
Az Eurasia közölte azt is: alig 10 százalék esélyt lát arra, hogy a 2024-ben esedékes következő parlamenti választáson is még Boris Johnson áll a Konzervatív Párt élén.