Miközben az utóbbi napokban már mindkét amerikai párton belül élesen bírált Joe Biden elnök folytatta az afganisztáni csapatkivonást, 300 ezer afgán kormánykatona jelentette a védelmet a tálibokkal szemben a nyugatiak távozása után.
Joe Biden még néhány héttel ezelőtt is abban hitt – írja a Financial Times –, hogy feltartóztathatják a fundamentalistákat.
„Az, hogy a tálibok lerohannak mindent és megszerzik az egész országot, nagyon valószínűtlen.
Megadtuk partnereinknek a modern hadviselés összes eszközét, a felszerelést és a kiképzést” – fogalmazott az elnök július elején.
Ehhez képest a tálibok vasárnap már a kabuli elnöki palotában voltak.
Ezelőtt nem sokkal egyszerűen elolvadt az afgán kormányhadsereg. A katonák leszereltek vagy visszamentek a bázisokra – ennyit ért az elköltött több milliárd dollárnyi nyugati pénz. A tálibok még menlevelet is adtak a harcokat feladóknak, hogy azok hazamehessenek saját tartományukba.
A tálibok egyszerre szerelték le az ellenállást és vették át a nyugati harci eszközöket is.
Nyugati katonai elemzők és volt katonák szerint az, hogy az afgán hadsereg eltűnt, részben az Asraf Gháni – hazájából elmenekült elnök – rendszeréből való tömeges kiábrándulás eredménye. Míg Nyugaton jobbára csak a tálibok középkori értékvilága a téma, addig az afgánok körében a kormányzati korrupció és katonák aggodalmai, hogy amerikai támogatás nélkül nem győzhetnek a tálibok ellen.
Az amerikaiak viszont már majdnem kivonultak, miközben
a kabuli reptéri káoszt „Saigon 2.0”-nak nevezik, mert annyira hasonlít a vietnámi kudarc utáni kétségbeesett menekülésre.
A legnagyobb gond a hadsereggel nem a fegyverek vagy a kiképzés volt, hanem a politika – mondta Mike Martin volt brit tiszt és egy Afganisztánról szóló könyv szerzője. Asraf Gháni a Világbank tisztségviselője volt, aki könyvet írt a bukott államok helyreállításáról. De afgán elnökként nem volt képes, hogy egy nemzeti ügy mentén összefogja az ország temérdek etnikai csoportját – tette hozzá Martin.
Ahogy valósággá vált az amerikai kivonulás, sok afgán számára fontosabbak lettek az etnikai, törzsi, de még a családi kötelékek is, mint az afgán hadsereg iránti lojalitás. Ezért tudtak a tálib parancsnokok a legtöbb esetben békés megadást kialkudni.
„A tálibok franchise-rendszere szépen egymás után lehántotta az afgán kormány rétegeit, mert az nem foglalkozott eleget a választóival, a klánokkal, törzsekkel, etnikai csoportokkal és milíciákkal.
Ezt itt a lényeg” – hangsúlyozta Martin az FT-nek.
„A katonai parancsnokok az amnesztiáért cserében megadták magukat. A táliboktól ezt megkapták, a katonák hazamehettek” – tette hozzá.
Közben Biden kritika nélkül átvette, elődje, Donald Trump távozási tervét és akkor indította be, amikor épp felpörögött a hagyományos áprilistól októberig tartó harci időszak az országban. Az afgán hadsereget továbbá meglepte, hogy az amerikaiak, akiktől nagyban függtek például a légitámogatás terén, teljesen váratlanul távoztak.