Barack Obama elnöksége idején az Egyesült Államok a dán titkosszolgálat segítségével jutott bizalmas információkhoz Angela Merkel német kancellárról. Most pedig úgy tűnik, Marokkó próbálhatott kémkedni legnagyobb kereskedelmi partnere és biztonsági szövetségese, a volt gyarmattartó Franciaország után.
Az izraeli NSO cég kémszoftverének kiszivárgott megfigyelési listája után nyomozó szerkesztőségek között van a francia Le Monde, amely szerint a marokkói biztonsági szolgálat Macron elnök és 15 francia miniszter mobilját „vehette célba”. Emellett pedig a szomszédos rivális, Algéria hatezer illetékese és politikusa telefonjait is.
A királyságnak az utóbbi időben kezdett feszültté válnia a viszonya az európaiakkal.
Először migránsokat engedett át az Észak-Afrikában fekvő két spanyol enklávéba, majd Németországgal veszett össze a vitatott hovatartozású Nyugat-Szahara miatt – emlékeztetett a Financial Times, ezért
nem jön túl jó pillanatban a franciák elleni kémkedési vád.
„Marokkónak most nincs szüksége egy harmadik frontra” és arra, hogy összevesszen Franciaországgal, mert „két jelentős diplomáciai válsága alakult ki Spanyolországgal és Németországgal” – mondta a Nemzetközi Válságcsoport Észak-Afrika Igazgatója, Riccardo Fabiani a lapnak.
Németországgal azért romlott meg a viszony, mert Berlin nem hajlandó változtatni a Nyugat-Szaharával kapcsolatos álláspontján. Ezt a területet ugyan Marokkó ellenőrzi, de a évtizedek óta el akarja szakítani a függetlenségért küzdő Polisario Front. Donald Trump alatt az Egyesült Államok marokkói területnek ismerte el a sivatagi régiót, cserébe azért, hogy a királyság normalizálta kapcsolatait Izraellel.
Jóval ezt megelőzően viszont már létezett egy – igaz elakadt – ENSZ-terv, hogy rendezzenek népszavazást a terület hovatartozásáról.
„Marokkónak soha nem volt még ilyen rossz a megítélésére Európában…
a kémkedésről szóló állítás illeszkedik az egyre agresszívebb marokkói külpolitika sémájába” – mondta a Financial Timesnak az amerikai székhelyű Észak-Afrikai Kockázatok nevű tanácsadói cég képviselője.
A Nemzetközi Kríziscsoport regionális igazgatója, a korábban idézett Riccardo Fabiani szerint az amerikai hozzáállással magyarázta, hogy Marokkó miért „vált merevebbé” és érzi felbátorítva magát, hogy elismertesse a Nyugat-Szaharára vonatkozó igényét. Kérdés, a súlyos kémkedési vád hogyan befolyásolja majd a lehetőségeit.
Macronék szerint Marokkó a Pegasus-szoftverrel vehetett célba francia illetékeseket, ezért Párizs panaszt is emelt Naftali Bennett új izraeli miniszterelnöknél.
A nemzetközi tényfeltárók – köztük a Le Monde – szerint a marokkói állambiztonság 10 ezer telefont figyelhetett meg, ezek 10 százaléka volt francia.
Ironikus módon viszont VI. Mohamed marokkói király is rajta volt a kiszivárgott Pegasus megfigyelési listán, igaz, ő egy másik állam célpontja lehetett
– írta az izraeli Hárec című lap. Az NSO viszont azt mondta az újságnak: egyik államfő sem volt a kémszoftver által megfigyeltek között.