A brit politikában az utóbbi években komoly fegyverré vált az előítéletességről szóló vádaskodás, és most az azt bevető Konzervatív Pártot is elérte a hullám.
Egy független vizsgálat ugyanis élesen bírálta, ahogyan Boris Johnson kormánypártja kezelte a muszlimellenes előítéletekről és cselekményekről szóló panaszokat. Viszont elutasította, hogy – a sokat használt kifejezéssel élve – „rendszerszintű rasszizmus” lenne jelen a párton belül. „Pedig igenis van” – kelt ki a megállapítások ellen néhány vezető muszlim származású konzervatív, köztük Sayeeda Warsi bárónő, aki két éven át a párt elnöke is volt.
A vizsgálatot a szikh származása miatt a muszlimok részére való elhajlással nem vádolható Swaran Singh professzor vezette. Singh 2015 és 2020 között benyújtott 1400 panaszt elemzett ki a Konzervatív Párt adatbázisában és azt mondta: a helyi pártszervezetek szintjén rábukkantak a diszkrimináció és előítéletesség bizonyítékaira.
Kiemelte Boris Johnson miniszterelnök 2018-as újságcikkét, amely „postaládához” hasonlította a burkát viselő muszlim nőket. Johnson azzal védekezett, hogy
az újságíróknak nem szabad megtiltani a szellemes stílust, de sajnálkozását fejezte ki.
A jelenés kitért a 2016-os londoni polgármesteri kampányra is, melynek során muszlimellenes érzelmek felkorbácsolásával vádolták meg Zac Goldsmith konzervatív jelöltet – akinek ellenfele a munkáspárti és muszlim Sadiq Khan volt. Ez sok muszlim választót fordított el a toryktól. Goldsmith sokak szerint olyan benyomást keltett, hogy nem lehet megbízni Khanban, mert terroristákkal szimpatizálhat, a hindu szavazóknak pedig olyan szórólapokat küldött, amelyek szerint a muszlim jelölt „megadóztatná az aranyukat”.
Sajjad Karim, aki még brit konzervatív képviselőként az Európai Parlament iszlamofóbiával foglalkozó munkacsoportjának elnöke volt, azt mondta:
a jelentés nem „azonosította a Konzervatív Párton belüli járványos muszlimellenességet… ezzel csak el akarják kenni a mélyen beágyazódott bajokat”.
Az anyag a belső panasztételi procedúra megreformálására és arra szólította fel a pártot, hogy hat héten belül mutasson be akciótervet a válaszról.
Közben a muszlim-ellenességhez való hozzáállás kérdését a konzervatívok ellen felhasználó brit baloldal sem lehet büszke magára. Őket tavaly éppenséggel a konzervatívok ütötték az ellenzéki Munkáspárton belül tapasztalt antiszemitizmus miatt. A Labour esetében egy tavaly októberi jelentés volt roppant kínos, amely a mostanihoz hasonló módon a pártvezetést hibáztatta, amiért nem vizsgálta ki a párton belüli antiszemita megnyilvánulásokat, illetve bírálta azért a módért, ahogy a panaszokat kezelte.
Sir Keir Starmer jelenlegi pártvezér ezt szégyennek nevezte és bocsánatot kért. Elődje, Jeremy Corbyn viszont megjelent a hétvégén egy 180 ezres palesztinpárti londoni tüntetésen, ahol a jobbára palesztin zászlók és Gázát támogató táblák között feltűnt néhány náci jelkép is. Az egyik kép pedig a keresztet hurcoló Jézust ábrázolta, ezzel a felirattal: „ne hagyjátok, hogy ma is megtegyék ezt!”. Corbyn az esemény végén szólalt fel a tömeg előtt és azt mondta: „soha nem hagyjuk cserben a palesztinokat és az ügyüket”.