Alena Schillerová cseh pénzügyminiszter és kormányfőhelyettes a hétvégén a közszolgálati televízióban a legjárhatóbb útnak nevezte a nemzetközi jog szerinti kártérítési kérelmet. Mindezt azzal indokolta, hogy ha büntetőeljárás keretében kérnék a robbantások során keletkezett károk megtérítését, az nagyon hosszadalmas eljárás lenne.
A kártérítési kérelem beadására annak ellenére szólította fel a cseh képviselőház Andrej Babiš kormányát, hogy a képviselők is tisztában vannak vele,
a kérelem érvényesítése nem lesz egyszerű feladat.
Ezt állítják a kereszténydemokraták is. Képviselőjük, Andrej Benešík úgy fogalmazott, Csehország nem hagyhatja szó nélkül a történtekeket. Vagyis azt, hogy 2014-ben az orosz titkosszolgálat emberei felrobbantottak egy lőszerraktárat a dél-morvaországi Vrběticében.
Az eset két halálos áldozatot követelt, és mintegy 40 millió euró kára keletkezett az államnak.
A cseh külügy előbb szövetségeseivel is szeretné megtárgyalni az ügyet, ezt követően értesítené diplomáciai jegyzékben az orosz felet. Andrej Babiš miniszterelnök a hétvégén az Európai Unió vezetőinek portói csúcstalálkozóján is a Csehországgal való szolidaritás kinyilvánítására kérte az uniós tagországokat. „Lehetetlen, hogy Európa elfogadja az ilyen akciókat. Úgy kell kezelni az ügyet, hogy ha egy tagállamot megtámadnak, az olyan, mintha mindet megtámadták volna” – fogalmazott a cseh kormányfő. Azt kérte partnereitől, hogy minden tagállam utasítson ki legalább egy orosz diplomatát a vrběticei robbanások miatt.
Amióta Prága bejelentette, hogy a lőszerraktárat orosz kémek robbantották fel, azóta diplomáciai harcot vív Moszkvával. Első lépésként kiutasítottak 18 orosz diplomatát, amire az oroszok 20 cseh diplomata hazaküldésével válaszoltak. A kedélyek azonban nem csillapodtak. A kölcsönös kiutasítás után a nagykövetségek által alkalmazott csehek, illetve oroszok számának korlátozására is sor került. Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter szerint a cseh döntés nem az oroszok ellen irányul, hanem reagálás az orosz titkosszolgálatok csehországi tevékenységére. Prágával több ország is szolidaritást vállalt, a balti államok, Románia és Szlovákia pedig szintén orosz diplomatákat utasított ki, melyre Moszkva hasonlóképp válaszolt.